Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] A 2010. 01. 01-től hatályos előírások szerint az egyéni vállalkozó nem alakulhat át kft.-vé. Ha az egyéni vállalkozó kft.-ként kívánja folytatni a tevékenységét, akkor az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény előírásai szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ingyenes parkolás díja

Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a parkolást működtető cég a fitneszszolgáltatást nyújtó cégnek számlázza a szolgáltatást igénybe vevőket terhelő parkolási díjat, hiányoznak a közvetített szolgáltatás alapfeltételei (többek között nincs továbbszámlázás!). Ha nem minősíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    

Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tekinthető jogszerűnek!A hatályos Ptk. szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Arra, hogy a jogosultnak van-e (a bt.-nek lehet-e) követelése, amit átruház, az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése ad választ. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Borravaló könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a borravalót?
Részlet a válaszából: […] A borravaló jellemzően közvetlenül kapcsolódik valamilyen igénybe vett szolgáltatáshoz. Ebből következően a szolgáltatás nyújtójánál a borravalót ugyanúgy árbevételként kell elszámolni, mint az igénybe vett szolgáltatást (a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Telefonszámlák elszámolása

Kérdés: Mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-számlák tartalmaznak 64.20.11., 64.20.13., mind pedig 64.20.18., illetve 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételeket. A 64.20.11., illetve 64.20.13. SZJ-számon számlázott tételek 20%-a után személyi jövedelemadót és ehót fizetünk, 20% áfáját nem helyezzük levonásba. A fennmaradó összegnél 70-30 százalék arányában vonjuk le az áfát, a 64.20.18., illetve a 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételek teljes áfáját levonásba helyezzük, és nem minősítjük olyannak, amelynek a 20%-át egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kellene tekinteni. Ez következik az Áfa-tv., az Szja-tv. előírásaiból. Helyes a következtetésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése alapján nem vonható le a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátvételi szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzbeli támogatás bizonylatolása

Kérdés: Mi a helyes bizonylatolása, számviteli elszámolása annak, ha a cég pénzbeli támogatást nyújt, például iskolai rendezvény, versenycsapat, falunapi rendezvény támogatására? Milyen adózási vonzata van a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadásnak?
Részlet a válaszából: […] A pénzbeli juttatás elsődleges bizonylata a cég és az iskola, a cég és a sportszervezet, a cég és az önkormányzat közötti megállapodás a támogatás céljáról, a támogatás összegéről, a támogatás minősítéséről (adománynak tekinthető-e), a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti társaság – feltételezhetően – kft., így az egyszemélyes társaság tulajdonosa az üzletrészét ajándékozhatja el. Ajándékozás esetén az ajándékozó bevételhez nem jut hozzá, ezért mind a személyi jövedelemadó-, mind az illetékfizetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés: Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szja-tv. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével adható meg. A hivatkozott előírás tételesen felsorolja, hogy az Szja-tv. szerint milyen kamat, hozam minősül kamatjövedelemnek, az honnan és miből származhat. Ezek között nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélynek adott kölcsön kamata

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó! A magánszemélynek adott kölcsönt is a két fél által aláírt kölcsönszerződéssel kell alátámasztani. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell – többek között – azt is, hogy kamatot kell fizetni, annak a mértékét, továbbá azt, hogy a kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. tulajdonosai a kft. tulajdonában lévő saját üzletrészt a kft. tulajdonosainak – tagsági jogviszonyukra tekintettel – 2012. évben ingyenesen átadták taggyűlési határozat alapján, amit a cégbíróság be is jegyzett. A kft. társasági szerződése nem rendelkezik a saját részesedés megváltási módjáról. Ezen jogügyletnek milyen adó- és járulékvonzata van, milyen jövedelemnek minősül, illetve kinek és mikor kell ezeket bevallania? (A NAV álláspontja szerint egyéb jövedelem, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.)
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 278. számában az 5702. kérdésre adott válaszban. Jelen kérdéshez kapcsolódóan utaltunk az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdésére, amelyből az következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
1
43
44
45
96