Telefonszámlák elszámolása

Kérdés: Mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-számlák tartalmaznak 64.20.11., 64.20.13., mind pedig 64.20.18., illetve 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételeket. A 64.20.11., illetve 64.20.13. SZJ-számon számlázott tételek 20%-a után személyi jövedelemadót és ehót fizetünk, 20% áfáját nem helyezzük levonásba. A fennmaradó összegnél 70-30 százalék arányában vonjuk le az áfát, a 64.20.18., illetve a 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételek teljes áfáját levonásba helyezzük, és nem minősítjük olyannak, amelynek a 20%-át egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kellene tekinteni. Ez következik az Áfa-tv., az Szja-tv. előírásaiból. Helyes a következtetésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése alapján nem vonható le a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátvételi szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzbeli támogatás bizonylatolása

Kérdés: Mi a helyes bizonylatolása, számviteli elszámolása annak, ha a cég pénzbeli támogatást nyújt, például iskolai rendezvény, versenycsapat, falunapi rendezvény támogatására? Milyen adózási vonzata van a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadásnak?
Részlet a válaszából: […] A pénzbeli juttatás elsődleges bizonylata a cég és az iskola, a cég és a sportszervezet, a cég és az önkormányzat közötti megállapodás a támogatás céljáról, a támogatás összegéről, a támogatás minősítéséről (adománynak tekinthető-e), a támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti társaság – feltételezhetően – kft., így az egyszemélyes társaság tulajdonosa az üzletrészét ajándékozhatja el. Ajándékozás esetén az ajándékozó bevételhez nem jut hozzá, ezért mind a személyi jövedelemadó-, mind az illetékfizetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés: Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szja-tv. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével adható meg. A hivatkozott előírás tételesen felsorolja, hogy az Szja-tv. szerint milyen kamat, hozam minősül kamatjövedelemnek, az honnan és miből származhat. Ezek között nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélynek adott kölcsön kamata

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó! A magánszemélynek adott kölcsönt is a két fél által aláírt kölcsönszerződéssel kell alátámasztani. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell – többek között – azt is, hogy kamatot kell fizetni, annak a mértékét, továbbá azt, hogy a kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. tulajdonosai a kft. tulajdonában lévő saját üzletrészt a kft. tulajdonosainak – tagsági jogviszonyukra tekintettel – 2012. évben ingyenesen átadták taggyűlési határozat alapján, amit a cégbíróság be is jegyzett. A kft. társasági szerződése nem rendelkezik a saját részesedés megváltási módjáról. Ezen jogügyletnek milyen adó- és járulékvonzata van, milyen jövedelemnek minősül, illetve kinek és mikor kell ezeket bevallania? (A NAV álláspontja szerint egyéb jövedelem, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.)
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 278. számában az 5702. kérdésre adott válaszban. Jelen kérdéshez kapcsolódóan utaltunk az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdésére, amelyből az következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Saját termelésű készlet természetbeni juttatásként

Kérdés: Saját termelésű készletünkből természetbeni juttatásként adunk dolgozóinknak. Hogyan kell könyvelni a teljes gazdasági eseménysort, ha készleteinkről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is vezetünk, költségeinket elsődlegesen a 6-7., másodlagosan az 5. számla­osztályban számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy kérdező társaság az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülő terméket ad át természetbeni juttatásként dolgozóinak. Ez esetben az átadott saját termelésű készlet közvetlen önköltségét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Taxiszolgáltatás elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető tulajdonosa taxiszolgáltatást vesz igénybe a kft. székhelye és a vevő székhelye közötti távolságra. A kft.-nek nincs személygépkocsija, az utazás tömegközlekedéssel is megoldható. Ezek a taxiszámlák elszámolhatók a kft. költségei között? Ha igen, minek minősül, van-e adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezető tulajdonosa – feltételezhetően – a kft. tevékenysége érdekében veszi igénybe a taxiszolgáltatást. Ez esetben a taxiszámlák az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandók el, természetesen az áfa nem vonható le. A taxiszámlákon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címke:

Borravaló fizetése bankkártyával

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bankkártyával fizetett borravalóval?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy lényegében ugyanúgy, mint minden más szolgáltatást.A bankkártyával történő fizetésnél bizonyítható a borravaló megléte (az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét meghaladó összeg), az közvetlenül kapcsolódik az igénybe vett szolgáltatáshoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címke:

Adott előleg egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján előlegnek minősíthető a példában 2012. decemberben adott összeg.Az Szja-tv. 11. számú mellékletének b) pontja alapján költségként számolható el a bevétel megszerzésével összefüggő kiadás, adott előleg. Főszabály szerint kiadás alatt a pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
43
44
45
96