Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: Magánszemély tulajdonában álló társaság 2013. II. félévében tőkekivonással le szeretné szállítani a jegyzett tőkéjét. A 2012. 12. 31-i mérlegében a jegyzett tőkén (100 000 E Ft) felül pozitív tőketartalék (10 000 E Ft) és negatív eredménytartalék (-20 000 E Ft) található. A saját tőke összege a negatív eredménytartalék ellenére is eléri a törvényi minimumot. A tőkeleszállításról szóló határozathoz szükséges-e közbenső mérleg? Van-e szja- és ehofizetési kötelezettség? A jegyzett tőke a korábbi években nem változott. Az adó megállapításához hány évre visszamenőleg kell figyelembe venni a jegyzett tőke saját forrásból történő emelését?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén elő­ször a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni. A kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén (az adott esetben a 2013. 06. 10-ét megelőző naphoz kapcsolódóan) elvégzendő feladatokat az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)–(6) bekezdése részletezi. Valójában az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. üzletrészvásárlása felárral

Kérdés: Magyar társaság kft.-üzletrészt vásárolt osztrák, illetve osztrák-magyar állampolgártól. A vételár jelentősen meghaladta a saját tőke nyilvántartási értékét, és az eladóknak is jelentős jövedelmük keletkezett. Kérdés az üzleti vagy cégérték elszámolása, a magánszemélyek adózása.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti vagy cégértéket ki kell mutatni, ha az üzletrészért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értékének (tehát nem a saját tőke nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Pénzbeli juttatás a fogyasztónak

Kérdés: Cégünk kereskedelmi egységeken keresztül értékesíti termékeit. Marketingakció keretében egy meghatározott mennyiségen felüli vásárlás esetén pénzbeli juttatást nyújtunk a fogyasztónak, tehát nem a velünk üzleti kapcsolatban álló kereskedőnek. Milyen adózási vonzata van az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A fogyasztónak juttatott pénzbeli juttatás a magánszemély egyéb jövedelme. Az egyéb jövedelemként kifizetett összeg után a kifizető céget 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, feltételezve, hogy a kifizető és a juttatásban részesülő fogyasztó között sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címke:

Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljes körűen idéztük a kérdést, alapvetően azért, hogy egyrészt kívülállók is megértsék, másrészt – hasonló esetben – ne kövessék el azt a hibát, amit az adott esetben az üzletrészvásárlás során elkövettek.A kérdés többszöri átolvasása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi ajándékként

Kérdés: A társaság az egyik dolgozójának kilépése­kor jutalomként cégautót ajándékoz. Az ajándékozási szerződésben átadott személygépkocsi Eurotax alapján meghatározott értéke után a bérjárulékokat megfizették. Az Eurotax alapján meghatározott érték magasabb, mint az eszköz könyv szerinti értéke. Hogyan kell helyesen elszámolni és milyen adóvonzatai vannak ennek a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] A jutalomként ajándékozott cégautó valójában természetben adott bér. A cégautó könyv szerinti értékét át kell vezetni a munkavállalókkal szembeni kötelezettség számlára (T 476 – K 142 és T 149 – K 142). A természetbeni bérként adott cégautó Eurotax alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] A 2010. 01. 01-től hatályos előírások szerint az egyéni vállalkozó nem alakulhat át kft.-vé. Ha az egyéni vállalkozó kft.-ként kívánja folytatni a tevékenységét, akkor az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény előírásai szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ingyenes parkolás díja

Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a parkolást működtető cég a fitneszszolgáltatást nyújtó cégnek számlázza a szolgáltatást igénybe vevőket terhelő parkolási díjat, hiányoznak a közvetített szolgáltatás alapfeltételei (többek között nincs továbbszámlázás!). Ha nem minősíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    

Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tekinthető jogszerűnek!A hatályos Ptk. szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Arra, hogy a jogosultnak van-e (a bt.-nek lehet-e) követelése, amit átruház, az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése ad választ. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Borravaló könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a borravalót?
Részlet a válaszából: […] A borravaló jellemzően közvetlenül kapcsolódik valamilyen igénybe vett szolgáltatáshoz. Ebből következően a szolgáltatás nyújtójánál a borravalót ugyanúgy árbevételként kell elszámolni, mint az igénybe vett szolgáltatást (a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:
1
42
43
44
96