Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz: a tag kamat miatti követelésével történő törzstőkeemelés nem kezelhető azonosan az eredménytartalékból történő tőkeemeléssel.A válaszadó – válasz előtti – javaslata az, hogy a tagi kölcsön utáni kamatot fizessék ki, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a bt. 2012 végéig milyen adótörvény hatálya alatt működött. Feltételezzük, hogy az Szt. és a Tao-tv. hatálya alatt, és a kata választásakor megállapította az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az osztalék utáni adót kiváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett többletbér

Kérdés: Milyen jogcímen kell könyvelni az Efo-tv. szabályai szerint foglalkoztatott részére kifizetett munkabér minimálbér kétszeresét meghaladó részét? (A Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség!) A társasági adó alapjának növelése mellett jelentkezik-e ebből következően más adó- vagy járulékfizetési kötelezettség akár a munkáltatónál, akár a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el az 5858-as választ is!Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei teljesülnek, akkor a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap, alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti egyesület bevételei:– árbevétel az egyesület tagjai által fizetett tagdíj;– egyéb bevétel a pénzben kapott támogatás;– (elsődlegesen) rendkívüli bevétel a nem pénzben kapott adományok piaci értéke.A Civil-tv. szerint az egyesület részére juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ismeretlen megtakarítási forma adómentessége

Kérdés: Egyéni vállalkozó orvos 2009-től fejlesztési tartalékot képzett. Egy 2012 októberében megjelent orvosi szaklap arról ad tájékoztatást, hogy a képzett fejlesztési tartalékot, valamint újonnan betett tőkét (tőkeszámlát nyit) költségként, ráfordításként elszámolhatja. Ezt egy kft. végezné. A piacon jelen van egy olyan megtakarítási forma, amelynek – amikor fizet a vállalkozó saját magának – sem járulék-, sem adóvonzata nincs, és a teljes összeg költségként elszámolható a jelen adójogszabálynak megfelelően. Milyen jogszabály alapozza meg ezt a megtakarítási formát, és hogyan teheti ezt meg a fejlesztési tartalékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Konkrét megtakarítási forma ismerete nélkül nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az adott megtakarítási forma adómentességét mi alapozza meg. (Megjegyezzük, hogy egyéni vállalkozó esetében nehezen képzelhető el olyan megtakarítási forma, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

"Bemutató" termék gyártása

Kérdés: Magyar társaság saját rezsis beruházás keretében gyárt kis darabszámban "bemutató" termékeket, amelyeket leendő partnereknek ad ingyenesen marketing céljából. A beruházás összértéke után milyen adókötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell a fogalmakat. Saját rezsis beruházásról akkor beszélhetünk, ha a termék-előállítás az előállító által tárgyi eszközként használatba vételre kerülő eszköz. A kérdésben nem erről van szó! Azért állítja elő a cég a termékeket, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Osztalék euróban

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy az egyszemélyes ügyvédi iroda egy Magyarországon bejegyzett iroda, amelyik a könyvviteli nyilvántartásait magyar nyelven vezeti, ebből következően részére az osztalékot a magyar számviteli előírások alkalmazásával kell meghatározni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke

Kérdés: A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. §-át úgy módosította, hogy a lejártnak minősülő elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek a lejárata évének június 30. napjáig a munkáltató részére vissza kell fizetnie. A rendelkezést a 2011-ben juttatott utalványokra is alkalmazni kell. Hogyan kell könyvelni a lejártnak minősülő utalványok visszautalt ellenértékét? A visszautalt összeggel csökkenthető-e a visszautalás évében a béren kívüli juttatások adóalapja?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6365-es válaszunkat is!A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2012. december 30-án lépett hatályba. Így a 2012. december 31-ig visszautalt (pénzügyileg rendezett), lejártnak minősülő utalványok ellenértéke esetében a 2012. évi elszámolások során alkalmazni kell.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Gépjármű-vezetői engedély munkakörhöz

Kérdés: A társaságnál az egyik alkalmazott olyan munkakörbe kerül át, aminek az ellátásához szükséges gépjármű-vezetői engedély. Mivel az alkalmazott nem rendelkezik ilyennel, a társaság úgy dönt, hogy finanszírozza a gépjármű-vezetői engedély megszerzését (beleérte az egészségügyi alkalmassági vizsga díját, a tanfolyamok díját és a vizsgadíjat). Hogyan kell elszámolni a fenti költségeket? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a társaságnak a fenti költségek térítése esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint nem keletkezik a magánszemélynél bevétel, ha a magánszemély részére olyan szolgáltatást biztosítanak, amelynek igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kft. jóhiszeműsége sokba kerül a társaságnak.Amikor a bank a kérdés szerinti célból lekötött betétet a dolgozó hiteltartozása törlesztésére fordította, akkor a kft.-nél a pénzeszköz csökkenésével a magánszeméllyel szembeni követelése nőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címkék:    
1
45
46
47
96