3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A fővállalkozó nem hajlandó helyesbítő számlát kibocsátani az alvállalkozó számára. Sőt azzal fenyegeti az alvállalkozót, hogy nem szerződik vele a továbbiakban. Ebből adódóan a könyvelésben már kétmillió forintnyi rendezetlen tétel van. Mit és kinek lehet tenni ez ellen? Mi a lehetősége ebben a vitában a könyvelőnek?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-re is vonatkozik a Ptk. azon előírása, amely szerint 2017. március 15-ig kötelező a kft. törzstőkéjét a Ptk. szerinti minimumra felemelni. A kft. ennek úgy kívánt eleget tenni, hogy az 500 E Ft összegű törzstőkét a jegyzett tőkén felüli tőkéből (evás időszak előtti szabad eredménytartaléka 3200 E Ft) emelték meg 2500 E Ft-tal. A módosított társasági szerződés szerinti tőkeemelést azonban a cégbíróság csak feltételekkel jegyezte be, mely szerint az ilyen módon történő tőkeemelés az evaalanyiság elvesztésével jár. Lehetséges ez?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?

Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?

Kérdés: Ügyfelünk autópályák, gyorsforgalmi utak létesítéséhez, felújításához kapcsolódóan hírközlési rendszerek építését, létesítését végzi. Ehhez nagy sávszélességű optikai kábelekből álló hálózat kiépítésére van szükség. A hálózathoz tartozó kábeleket az út mellett, a föld alatt kell elvezetni. A munkákhoz a cég geodéziai szolgáltatást köteles igénybe venni. A geodéta összeállítja a kötelezően elkészítendő dokumentációt, illetve kijelöli a lefektetendő kábelek nyomvonalát. A dokumentáció birtokában ügyfelünk, illetve alvállalkozói kiássák az árkokat és lefektetik a kábeleket. A geodéta által számlázott összeg alvállalkozói teljesítésnek minősül-e, azt figyelembe vehetjük-e az iparűzésiadó-bevallás összeállításakor?

Kérdés: A kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonulásakor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400 E Ft értékben. Kötelező-e erre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen időtartamra? Szükséges-e aktuáriusi számítás? Milyen módszert lehetne alkalmazni? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektív szerződésből kivesszük ezeket a juttatásokat, és külön belső szabályzat rendelkezik róla?

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?

Kérdés: Vállalkozásunk közvetítési céllal licenceket (szoftverhasználati jogosultságokat) vásárol, és változatlan formában, de nem változatlan áron értékesíti vevőinek, amelyeket egy összegben előre számláz, és amelyek két üzleti évet érintenek. A számviteli törvény – véleményünk szerint – nem ad egyértelmű besorolást arra vonatkozóan, hogy a licenc áruként vagy szolgáltatásként kezelendő? Adótanácsadóink szerint az adójogszabályok és a NAV állásfoglalásai egyértelműen szolgáltatásnyújtásnak tekintik a licencek értékesítését. Amennyiben vállalkozásunk szolgáltatásként kezeli ezeket, akkor jár el helyesen, ha az értékesítéssel érintett üzleti évet követő évre eső árbevételt és a kapcsolódó költséget/ráfordítást elhatárolja, vagy akkor, ha az értékesítés üzleti évében teljes összegében elszámolja az árbevételt és minden kapcsolódó költséget/ráfordítást?