3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Az "A" kft. végelszámolás alatt áll. Tulajdonosa "B" zrt. A kft.-nek magánszeméllyel szemben fennálló követelése van, kártérítési igényből, amelyet a magánszemély nyugdíjából a nyugdíjbiztosító minden hónapban utal a kft.-nek. A végelszámolás záróbevallásának elkészítése előtt "A" kft. a "B" zrt.-re, mint tulajdonosára engedményezheti-e ezt a követelést? Ha igen, van-e illetékfizetési kötelezettsége? Vagy elég csak értesíteni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot, hogy a vagyonfelosztás alapján az "A" kft. követelése egyedi tulajdonosának, a "B" zrt.-nek a tulajdona lett? Ekkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?

Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?

Kérdés: Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?

Kérdés: Az üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetése során az üzemeltető által igénybe vett szolgáltatások költségei az üzemeltetőnél elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként? Az intézmény üzemeltetését az üzemeltető végzi. Az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátásáért, az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalányt havi rendszerességgel számlázza. A megfizetett üzemeltetési átalány az üzemeltető árbevétele. Az üzemeltetési szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátása során felmerült kiadásait az üzemeltető saját költségén köteles megfizetni.

Kérdés: Két vendéglátó-ipari egység megállapodik, hogy az új Mt. rendelkezéseinek megfelelően közös munkaszerződést létesítenek néhány felszolgálóval. A megállapodás alapján az "A" céget kijelölik az adófizetési kötelezettség teljesítésére, a "B" munkáltató, mint további munkáltató az adófizetési kötelezettség rá eső részét "A" munkáltató részére téríti meg. Hogyan történik ez esetben a munkabér és bérjárulékok helyes elszámolása az "A" és "B" cégnél? A két munkáltató milyen bizonylattal számol el egymással?

Kérdés: A 2013. évi törvénymódosítások előírják a készpénzforgalom korlátozását, amely szerint egy szerződésre havonta maximum 1 500 000 forint fizethető készpénzben. Ha egy vállalkozás rendszeresen vásárol nagy értékű tévékészüléket, egy szerződésnek tekintendő, és összeadandó például a havi öt vásárlás, aminek az értéke esetleg meghaladja az 1,5 millió forintot? Egy szerződésnek kell tekinteni az azonos partnernek rendszeresen történő szállításokat?

Kérdés: Külföldi vevőnknek eddig forintban számláztunk, ők is forintban számláztak. Később áttértünk – ők is – az euróban történő számlázásra. Kiegyenlítés kompenzálással, utalással. Eurós számlák kerülnek kompenzálásra, a kompenzálás eredménye nulla, utalás nem történik. Milyen árfolyamon kell a vevői, illetve szállítói számlákat könyvelni? Ha például a vevő utal különbözetként eurót, akkor milyen árfolyamon kompenzálunk? A forintban nyilvántartott szállítói kötelezettségünket kompenzáljuk euróban nyilvántartott vevő­követelésünkkel. A kompenzálás eredménye lehet nulla, vagy a vevő utal nekünk?

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?