Pótbefizetés felső határa

Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-ben a tulajdonos pótbefizetést akkor eszközölhet, ha az alapító okirat, illetve a társasági szerződés az egyszemélyes tulajdonost, a taggyűlést feljogosítja. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos által befizetett összeget tagi kölcsönnek kell tekinteni, azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatás – saját előállítású termékek értékesítése

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti alvállalkozók által számlázott fuvarköltséggel a helyi iparűzési adó adóalapja nem csökkenthető, mert az nem minősül közvetített szolgáltatásnak. A kérdező cég ugyan vevője a szolgáltatásnak, de nem nyújtója, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Támogatás ellenőrzött külföldi társaságnak

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] ...esetben "A" cégnél a kamatköltség az átvállalt tartozás következtében merül fel (tartalma szerint akkor is, ha formailag a bankkal új szerződést kötött), azaz a tartozással a jövőbeni kamatok átvállalása is megtörtént, így a pénzügyi ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...változásbejelentéssel tehet eleget. Ez a bejelentési kötelezettség független attól, hogy a telephely szerepel-e a társasági szerződésben. (Helytelen, hogy nem szerepel!) A társaságnak – az előbbiekre tekintettel – javasoljuk áttekinteni a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...fedezetére adott előleg forintban valójában nem előleg, hanem rövid lejáratú kölcsön (T 3641 – K 384), amelyet indokolt kölcsönszerződéssel alátámasztani. Ez esetben a kiküldött bankkártyájáról történik a társaságot terhelő kifizetés. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül-e a munkáltatói jogkör gyakorlása, illetve ellátható ez a tevékenység nulla forintos megbízási díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyik tagja gyakorolja. Megválaszolásához a Gt. szabályait kell alapul venni, melyek értelmében a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való különmegállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Termékdíj a számlán

Kérdés: Cégünk műanyag élelmiszer-csomagoló anyagokat gyárt és forgalmaz. A számláinkon külön soron feltüntetjük a termékdíj adatait, megjegyzésben pedig azt, hogy a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Egyik vevőnk nem hajlandó befogadni a számláinkat, azzal az indokkal, hogy a termékdíj megfizetése és bevallása a gyártót terheli. Cégünk eleget tesz ezen kötelezettségének. A teljesítésről szállítólevéllel rendelkezünk, amelyet a teljesítéskor a vevő aláírt, a számlát viszont nem fogadja be. Az árat a termékdíjjal csökkentettük, ő a termékdíjat nem hajlandó kifizetni. Mit tegyünk a visszaküldött számával? A leírt indokkal egyáltalán megkifogásolható-e számla?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenesen tagadja meg azzal az indokkal, hogy a számlán feltüntették, a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Az adásvételi szerződésben kell – az adott esetben – a műanyag élelmiszer-csomagoló anyagok eladási árában megállapodni, a termékdíj nagyságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás teljesítése

Kérdés: Cégünk tanulószerződéssel gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget szakképzési hozzájárulási kötelezettségének. A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének összegét csökkentő tételeket hogyan kell megállapítanunk? A rendelet szerint a szakképesítéshez tartozó súlyszorzót abban az esetben alkalmazhatjuk az alapnormatíva felszorzásához, ha a tanulószerződés hatálya a tárgy­év teljes időtartamára fennáll. Mit jelent ez egy szeptember 1-jétől szerződött tanuló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény és a Korm. rendelet előírásai alapján:Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás teljesítése 2011-ben

Kérdés: Cégünk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló kft. A 2011. évi szakképzési hozzájárulását milyen mértékben csökkenthette a szakképző iskolának adott támogatással és a saját dolgozó képzésével?
Részlet a válaszából: […] ...a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a felnőttképzési törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és az Mt. szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Kkv szerinti besorolás

Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan vállalkozás adatait figyelembe kell venni, akár belföldi, akár külföldi jogszabály alapján alapították, akár szerződéses viszonyban áll velük, akár nem, amely a Kktv. 19. §-a 5. pontja alapján vállalkozásnak minősül. A számítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:
1
174
175
176
378