Tulajdonos magánszemély óvadéka

Kérdés: A betéti társaság forgóeszköz-finanszírozásra hitelt kapott a banktól, a tulajdonos magánszemély óvadékibetét-fedezete mellett. A tulajdonos elhunyt, a bank a hitelszerződés lejáratakor automatikusan törlesztette a hitelt a magánszemély óvadéki számlája terhére. Hogyan kell a hitel kivezetését a társaságnál elszámolni? Milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] A társaság által felvett hitelt valójában a magánszemély tulajdonos fizette vissza. A hitel visszafizetésével megszűnt a társaság bankkal szembeni kötelezettsége, de kötelezettsége keletkezett a magánszemély tulajdonossal szemben, mivel a hitel visszafizetése az ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozói szerződés, költségtérítés

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy kérés a kérdező felé: küldje meg a szerkesztőségbe azt a jogszabályi előírást, amely szerint vállalkozási szerződés keretében költségtérítést lehet felszámítani, és azt milyen jogcímen?A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...a mellékszolgáltatás társas vállalkozói jogviszonyban látható el.A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni (nem elégséges a taggyűlési határozat). A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Műszaki ellenőrzés költségei

Kérdés: A kft.-nél a beruházáshoz kapcsolódó műszaki ellenőr költsége aktiválható-e a beruházásra?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki ellenőrzését végző személy költségeit a beruházás érdekében felmerült tételként kell figyelembe venni: vállalkozási szerződés alapján végzett műszaki ellenőrzés esetén a számlázott összegben kell elszámolni, a kft. saját munkavállalója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Társadalombiztosítási költségtérítés

Kérdés: Hogyan könyveljük a társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető 1%-os költségtérítést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy költségtérítésként. Az 1%-os költségtérítés valójában nem a társadalombiztosítási kifizetőhely tevékenységével kapcsolatos szerződés szerinti ellenérték, amelyet árbevételként kellene elszámolni, hanem átalányban megállapított, a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kölcsönszerződés módosítása

Kérdés: A kft. eurós banki kölcsönnel, valamint a magánszemély tagok által nyújtott forintösszegű tagi kölcsönnel vásárolt ingatlant, három évvel ezelőtt. A kft. – a bankikölcsön-szerződésnek megfelelően – a tagi kölcsönt a hátrasorolt kötelezettségek között mutatja ki. A kft. tagjai dönthetnek-e úgy, hogy a tagikölcsön-szerződést módosítják, a forintkölcsönt adott napi árfolyamon átszámítják euróra, és ettől az időponttól a kölcsönt euróban követelik a kft.-től, a kft. pedig eurós kötelezettségként tartja nyilván? A kft. tagjainak van-e lehetősége arra, hogy a tagikölcsön-szerződést később újból módosítsák?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. határozza meg a szerződésekkel (ideértve a kölcsönszerződéssel) kapcsolatos követelményeket. A Ptk. nem zárja ki a szerződés módosításának lehetőségét. Így nincs akadálya annak, hogy a kft. és a tagok közötti kölcsönszerződést – a felek egyező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Rögzített árfolyamon történő törlesztés

Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
Részlet a válaszából: […] ...időszaka nem térhet el a kölcsön fennállása, illetve törlesztése időszakától.Hogyan indokolt eljárni hasonló esetben?A szerződésmódosítás 2010-ben történt. Ezt követően a svájcifrank-alapú hitelhez három árfolyam kapcsolódik: az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...fordítva, nincs devizabevétele, de van devizában felmerült kifizetése, amelyhez a devizát a banktól kell megvennie.Ha például euróban szerződött, euróban számlázott, és a vevő által euróban kifizetett számla szerinti eurót kapott, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék -15 millió forint. A "B" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 8 millió forint. Az "A" kft.-nél a második évet követően rendezni kell a veszteség miatti saját tőkét. Ez történhet 12,5 millió forint pótbefizetéssel, vagy úgy, hogy "A" kft. beolvad a "B" kft.-be, ha ott előzetesen tőkeemelést hajtanak végre?
Részlet a válaszából: […] ...a két módszer lehetséges. Pótbefizetésre akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés felhatalmazta a taggyűlést arra, hogy pótbefizetést rendeljen el. A 12,5 millió forint összegű pótbefizetés azonban csak akkor elegendő, ha taggyűlés dönt a jegyzett tőke 2,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
173
174
175
378