3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?

Kérdés: Az éttermet üzemeltető cég a helyi városi futball-sportegyesületet kívánja támogatni, melyért cserébe a sportegyesület játékosai a mérkőzéseken az étterem nevével ellátott mezben játszanának. Elszámolható-e az adott pénzbeli támogatás ráfordításként, kell-e ezzel az összeggel adóalapot növelni? Elfogadható-e az a megoldás, ha a támogatás nem közvetlen pénzátadással történik, hanem a sportegyesület a vállalkozás nevére kér számlát, például az edzőterem bérleti díjáról, melyet a vállalkozás fizet ki (az áfát nem vonja le az ilyen számlákból)? A támogatási szerződésben meghatározásra kerülne ez az elszámolási mód.

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó az egyik cégnél vállalkozási szerződés alapján könyvelést vállal, amelyet a cégnél már korábban üzembe helyezett számítástechnikai program segítségével végez (a program egyébként a könyvelésen túlmenően több mindenre használható). A könyvelés teljesen elkülöníthető a program többi részétől, így a könyvelés – a szoftver-előállító tudomásával – egy hordozható egységen történik az egyéni vállalkozónál. Szakmai véleményük szerint elfogadható-e ez így, vagy valamilyen jogszabályi előírásba ütközik-e, amely a későbbiek folyamán adóproblémát is felvethet?

Kérdés: Üzletkötőink céges autót használnak az egész ország területén. Belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően a személygépkocsit otthon tárolják, mert fizikailag lehetetlen, hogy mindennap a munkavégzés után a cég telephelyére hozzák be. Vezetik a menetlevelet, a kft. pedig minden hónapban kiszámlázza részükre a megtérítendő magánhasználatot. Kérdésünk az lenne, hogy magánhasználatnak minősül-e az, amikor az üzletkötő hazamegy a cégautóval? Kell-e a leírt esetben cégautóadót fizetnünk?

Kérdés: Mik a feltételei a cégautóadó-mentességnek az Szja-tv. 70. § (9) bekezdés e) pontja alapján? A személygépkocsi magánszemély (alkalmazott, tag) használatba adása a gyakorlatban egy megállapodást jelent, melyben a használati díj havonta változó összegű a tényleges költségek függvényében? Bevétel, mely társaságiadó-fizetési kötelezettséget eredményez? Szükséges hozzá, hogy az alapító okiratban a bérbeadási tevékenység szerepeljen?

Kérdés: Visszaigényelhető-e személygépkocsi lízingelése esetén az áfa, ha a gépjármű magáncélú használatát a dolgozók megtérítik a cégnek? Kell-e ebben az esetben cégautóadót fizetni?

Kérdés: Egy kezdő betéti társaságnak kishaszon-járműre van szüksége, de mivel lízingelni/vásárolni nem tud, ezért a tag járművét kívánja használni. Kérdésünk, hogy a bt. mint üzemben tartó a felmerülő költségeket elszámolhatja-e?

Kérdés: Társaságunk egy szerződés keretében tenyészállatait bérbe adja az istálló és a legelő használatával együtt. A szerződés értelmében a tenyészállathoz kapcsolódó állami támogatást – mely a tulajdonosnak jár – átadjuk a bérlőnek úgy, hogy a vevőkövetelést csökkentjük a továbbadott összeggel. Ezen ingatlan bérbeadására is vonatkozik-e a 2004-es áfatörvény-módosítás idevonatkozó szabálya, vagy mint járulékos tevékenység, felveszi a tenyészállat-bérbeadási kulcsot? Az adott támogatásnak mi a megítélése az áfa- és a társaságiadó-törvény szerint?