Közterület bérlésének minősítése

Kérdés: Ügyfelünk parkolási szolgáltatás nyújtásával foglalkozik az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek szerint, az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés alapján. A parkolási rendszert az önkormányzattól bérelt közterületen üzemelteti. A közterület bérlése igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzattól bérelt közterületért fizetett díjat azigénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni, az nem minősíthetőközvetített szolgáltatásnak.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt.3. §-a (4) bekezdésnek 1. pontja tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Könyvvizsgáló utasíthatósága

Kérdés: Társadalmi szervezet könyvvizsgálóját utasíthatja-e a szervezet felügyelőbizottsága arra, hogy a szervezet vezetőjét megkerülve a könyvvizsgálói jelentést átadja?
Részlet a válaszából: […] ...és nem a felügyelőbizottság elnöke, akia legfőbb szerv által választott könyvvizsgálóval a szervezet könyvvizsgálatáravonatkozó szerződést megköti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem értelmezett a cégvagyon,így a saját személyes tulajdonában lévő ingatlant nem tudja az egyénivállalkozásának eladni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a bontás és az építésköltségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] ...fizették a bérletidíjnak megfelelő összeget, hanem a földterület alatt lévő agyag kibányászásánaka lehetőségéért. A bérleti szerződés ismerete nélkül – a kérdés alapján -állítható, hogy az nem felel meg a bérleti szerződés Ptk.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Diktált árfolyam változásának elszámolása

Kérdés: A 2004. évi cukorrépa vételi ára euróban lett meghatározva, 250 forint/euró árfolyamon. Ezen az árfolyamon forintban számlázásra is került, amit a vevő kiegyenlített. A termékértékesítési szerződés szerint a 2004/2005. cukorgazdasági évben az EU Bizottság 2005 júliusában határozta meg a forint/euró árfolyamot, amelyet a cukorgyár 2005 novemberében juttatott el, kérve a számla helyesbítését 247,46 forint/euróra 2005. november 28-ai teljesítési határidővel. Érinti-e ez a változás a 2004. évet? Ugyanez vonatkozik az EU-adók 2004. évet érintő kiegészítő részére is? A végleges elszámolás 2004. évre 2005. november 30-a.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert egy új sajátos problémátvet fel. Alapos elemzést és jogalkotói döntést igényel az, hogy a valósgazdasági esemény időpontjától eltérő időpontban, azt követően bekövetkezőárváltozást lehet-e, illetve szükséges-e a jelenlegitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A bt. 2004 októberében vásárolt egy tárgyi eszközt, amelyet aktivált. 2004. december 31-ig az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2005 márciusában a tárgyi eszköz meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 73. §-ának (2) bekezdése d) pontjának előírásábólkövetkezik, hogy a helyesbítő, illetve sztornószámlában rögzített, a szerződésszerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredetiellenértéknek részben vagy teljesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített vagykészpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összegbenlehet. Ha a teljesítést a megrendelő a szerződésben rögzített módon nemigazolja, akkor a számlát sem fogadja el, tehát a levonulásig elvégzettmunkákról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Iroda átminősítése lakássá

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...– nem vették figyelembe az Áfa-tv. 3. számú melléklete II. részében lévő képlet nevezőjét. Kérem, hogy válaszukat helyesbítsék!A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az észrevételt tevőknek igazuk van abban, hogy a válaszban levont következtetés nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:    

Lakáseladás átminősítése irodaeladássá

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...építkezéskivitelezésének lebonyolításával nem tudták megbízni, mivel a lakásokat csakakkor lehet értékesíteni, ha azok az adásvételi szerződésnek megfelelőállapotban a vevők részére átadásra kerültek, azaz lakástulajdonosról akkorbeszélhetünk, ha már van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:    

Lakásbővítés vagy új épület

Kérdés: A kft.-ben a férj és a feleség a tulajdonos. A vállalkozás eredeti telephelye egy 4 szobás lakás, ami a gyermekeik tulajdonában van. A lakást bővítették, jelentős értékű csarnok épült a lakás mellé. A gyermekek és a szülők között nincs bérleti szerződés. A felépült csarnok üzembe helyezése után értékcsökkenés címén alkalmazható-e a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint "Idegen, bérelt ingatlanon végzett beruházás" 6%-os leírási kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem alkalmazható. Alapvetően azértnem, mert az elvégzett beruházás nem a meglévő tárgyi eszköz (lakás) bővítését,rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
304
305
306
382