3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A 2309. kérdésre adott válasz szerint exportértékesítésként könyvelendő a kiskereskedelmi egységben az eladás, ha a vevő számlát kér, és abból megállapítható, hogy külföldi. A vállalkozás termelőibor-kimérési engedéllyel rendelkezik, borkóstolót tartott, a vevő számlát kért, amelyből látható, hogy a vevő külföldi. A számla 25%-os áfát is tartalmazott. Más esetekben a külföldi vevő bort vásárolt, forintban fizetett, áfás számlát kapott. Ezeket az eseteket a számvitelben exportértékesítésként kell elszámolni? Az áfabevallásban is exportként kell feltüntetni? A külföldi vevőről nem tudom, hogy a magyarországi üzlethelyiségemben vásárolt terméket kiszállítja-e külföldre, akkor is exportárbevételként kell elszámolni?

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?

Kérdés: ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez kért a társaság a GKM-től 50 százalék, illetve fix összegű vissza nem térítendő támogatást. Ez a bevezetéssel kapcsolatosan felmerült kiadások és költségek áfatartalmának 50 százalékos visszaigénylését teszi lehetővé? Ha igen, akkor minden bejövő számla áfatartalmának 50%-át lehet visszaigényelni, vagy a támogatás hónapjában egy öszszegben?

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:

	Eredeti	Ráépített	Új	Arány %
Telek	50	50	100	10
Épület	150	750	900	90
Összesen:	200	800	1000	100
Arány %	20	80	100

A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Az újságkiadó cég az értékesítést bizományosi konstrukcióban végzi, eladja a bizományosnak, aki továbbértékesíti a lapokat. A számlázás a bizományos által készített elszámolási összesítő alapján történik, ami tartalmazza az eladott lapok értékét, a bizományosi díjat és a korábban előlegként fizetett összegeket. A lapkiadó által kiállított számla tételei: a lapeladás értéke-bizományosidíj-előleg = összesen. Helyesen járunk-e el, ha a bizományosi díjat az árbevételt csökkentő tételként számoljuk el? Ha nem, akkor a bizományosi díjat – számla nélkül – költségként számoljuk el?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek 2004 márciusában. A bérbeadás kapcsán 460 000 Ft (2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű) kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Ügyfelünk újabb bérlőnek adta bérbe az ipartelepét, aki annak egy részét bérbeadja a korábbi bérlőnek. Mit kell tennünk a könyvelésben a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. fuvarozással foglalkozik, rendelkezik közösségi adószámmal. Egy másik belföldi cég Olaszországba, illetve Szlovákiába történő fuvarozással bízza meg a kft.-t. A kft. számlázhat-e euróban? Az euróban kiállított számlára elegendő-e kézzel ráírni a forintra átszámított öszszeget?