3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Adott egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező "A" kft., amelynek 50%-ban tulajdonosa egy magánszemély, és 50%-ban tulajdonosa a "B" kft. Amagánszemély ki szeretne szállni a cégből, így eladná az üzletrészét a másik tulajdonosnak, "B" kft.-nek 100 millió forintértékben. Mindkét céget ("A" és "B") mi könyveljük, ezért kérném levezetni a könyvelési tételeket az üzletrész eladásról mindkét cég szempontjából, illetve azt, hogy miként történik az adózás. Kinek kell levonnia az adókat? Van még bármi bejelentési vagy egyéb kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?

Kérdés: Nagyberuházás kapcsán víziközmű kiépítése van folyamatban. A kiépítés kivitelezési költségeit társaságunknak kell fedeznie, de ezt követően a kiépített közművet térítésmentesen át kell adnunk az önkormányzatnak. Az elnyert támogatás terhére a közműkiépítés költségét is elszámolhatnánk. Amikor átadom a közművet, az kikerül a könyvekből, hogyan tudnám a hozzá tartozó fejlesztésitámogatás-bevételt elszámolni? Mivel az ingyenes átadáskor ráfordításként számolom el az eszköz értékét, mondhatnám azt, hogy ezt a ráfordítást ellentételezem a fejlesztésitámogatás-bevétellel, de még az is bonyolítja a helyzetet, hogy előfordulhat, hogy csak egy évvel később kapjuk meg a támogatást, mint amikor az eszközt átadom az önkormányzatnak. (Fejlesztési támogatásra az a szabály, hogy csak a folyósításkor, és csak a még hátralévő nettó érték értékcsökkenésének arányában számolhatom el bevételként.) Mi a helyes megoldás ebben az esetben?

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató kft. (NEAK-szerződéssel) 2021-ben a szakdolgozók részére bértámogatást kap, amely összeg a szociális hozzájárulási adót is tartalmazza. Ez az összeg a havonta esedékes, NEAK által küldött, az ellátás finanszírozására vonatkozó összeggel érkezik, az összeget részletező kimutatáson külön sorban feltüntetve. Az alapellátás finanszírozására vonatkozó összeget az értékesítés nettó árbevételeként számoltuk el (a rezsitámogatást is), a dolgozók bértámogatása is ide számolandó el, vagy egyéb bevételként?

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.

Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?

Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?