3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?

Kérdés: Egy társaság termékgyártó tevékenységéhez az utóbbi időszakban kialakult anyaghiányos világgazdasági helyzetben, sok más gazdálkodó szervezethez hasonlóan, több elérhető forrásból igyekszik – némileg időben előrehozottan és volumenében legalább részben – biztosítani a következő hónapok termelési anyagbázisát. Ez bizonyos csomagolóanyagok tekintetében azt jelenti, hogy a folyó év termeléséhez szükséges mennyiségen felül, még 2021-ben beszerzett készletet – annak várhatóan 2022-ben történő felhasználásáig – a termelőüzemtől teljesen elkülönült fizikai helyen bérelt raktárban kell betárolni és tároltatni. A jelenlegi rendkívüli külső gazdasági körülményeket figyelembe véve, a csomagolóanyag-készlet bekerülési értékébe beleszámíthat-e a raktárt bérbe adó által számlázandó raktározási díj és a készletek kitárolásakor a raktárból a gyárba történő fuvarozás díja, amennyiben ezen díjak közvetlenül hozzárendelhetők az adott csomagolóanyag-készletekhez? Normál gazdasági körülmények között a csomagolóanyag szállítóival kötött szerződések alapján a szállítók a gyárba való beszállítással kötelesek a szállításokat teljesíteni, de jelenleg az extra volumenek tárolására a gyár területén nincs lehetőség.

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása – tekintettel a termékek sokszínűségére – nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!

Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?

Kérdés: A társaság Széchenyi Turisztikai Kártyát igényelt és kapott. A bankkivonaton minden negyedévben elszámolják a hitelkamatot, amelyet azonnal vissza is töltenek, mivel hitelkamatot nem kell fizetni, a konstrukció támogatásként adja. Jól gondolom, hogy a bankkivonat alapján a hitelkamatot el kell számolni a 87-es főkönyvön pénzügyi ráfordításként, míg a kapott támogatást a 96-os főkönyvön egyéb bevételként szükséges elszámolni?

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
–termékkóstoltatásra,
–kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
–mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
–forgalom után számolt bónuszként,
–rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)