Szakfeladat ellátása – 40%-os adómérték?

Kérdés: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012/CXLVII. törvény 8. § (6c) bekezdés szerint:
"Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak". Mentesül-e a 40 százalék adómérték megfizetése alól az a kifizető, aki az önkormányzattól átvett szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, melyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz? Az ügyeletet természetesen több orvos bevonásával tudja ellátni, akik a nonprofit kft. felé mint kisadózó vállalkozók számláznak.
Részlet a válaszából: […] ...szakfeladat szerint, a városban nonprofit kft. keretein belül ellátja az orvosi ügyeletet, amelyet az Egészségbiztosítási Alappal kötött szerződés szerint az Alap finanszíroz, és az Alapból finanszírozott ügyelet díját a nonprofit kft. felé számlázó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.
Részlet a válaszából: […] ...bővítésével lehet indokolni.Az előbbiek figyelembevétele mellett az ázsióval történő tőkeemelésnek nincs akadálya. A társasági szerződés módosítása, a 850 E Ft befizetése, a módosított társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Telekkialakítás során felmerülő költségek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény előírása alapján egy adott telek megszerzéséig (a teleknek a társaság részéről történő birtokbavétele időpontjáig) felmerült azon költségeket, amelyek a telek megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhetők, a telek bekerülési (beszerzési)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
Kapcsolódó címke:

A tervezési díj alvállalkozói teljesítés?

Kérdés: Generálkivitelezéssel foglalkozó építőipari társaság megrendelésre ingatlankivitelezést végez. A megépítendő ingatlan tervezési díját elszámolhatja alvállalkozói teljesítésként, csökkentheti vele az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződés kapcsolatban áll.A Ptk. Hatodik könyvének XV. Cím XXXVII. Fejezete szerint vállalkozási típusú szerződések közé tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény

Kérdés: EU-ból történő termékbeszerzés esetén a beszállító számláján 20 napos fizetési határidő esetén 2% engedmény/skontó szerepel. A számlát a 2% engedmény figyelembevételével a határidőig kiegyenlítettük. Mindezek után az érvényesített engedményről számlát küld a partner. Minek minősül a küldött számla áfa, adózási és számviteli szempontból? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt a fentiekben leírt módon könyvelni kell. Így nem a magyar Szt. 84. §-a (5) bekezdésének o) pontja szerint kell eljárni, és a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott engedményt nem lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...Munka Törvénykönyve előírásából az következik, hogy a munkaszerződésben – többek között – azt is rögzíteni kell, hogy a két (vagy több) munkáltató közül melyik munkáltató fogja a munkabért fizetni. (Legyen ez az "A" cég.) Az Art. 50. (és 59.) §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
Kapcsolódó címke:

Továbbszámlázás teljesítési időpontja

Kérdés: Kft. irodaházat vásárolt. A folyamatos üzemeltetés érdekében az első hónapban lesznek olyan számlák, amik még az eladó kft. nevére jönnek, és azokat átszámlázza. Milyen teljesítési dátummal kell helyesen kiállítani egy egyszeri villanyszerelési számlát, valamint egy általa még folyamatban levő őrzés-védés számláját, aminek a valódi teljesítése 07. 01.-07. 31. időszak, de az őrző-védő cég számláján a számla kelte 08. 10., a fizetési határidő és a teljesítés 09. 01. (folyamatos teljesítés)?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósul, vagyis amikor az polgári jogi értelemben is teljesítésre kerül (a felek megállapodása szerinti szolgáltatást a kötelezett szerződésszerűen elvégzi). Ebből következően a továbbszámlázott villanyszerelési szolgáltatás teljesítési időpontja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Cserébe adott eszköz eladási ára

Kérdés: Az Szt. 50. § (2) bekezdését figyelembe véve garanciális csere során kapott eszköznél mi lesz a cserébe adott eszköz eladási ára? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 50. §-ának (2) bekezdése szerint: "Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára."A törvényi előírás alapján csereszerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kivitelezői szerződés keretében termékértékesítés

Kérdés: Társaságunk átalánydíjas kivitelezői szerződés keretében végeztet felújításokat, beruházásokat. A kivitelezés során a partner ingóságokat, vagyis berendezési tárgyakat is szállít nekünk, amelyek ellenértéke szintén az átalánydíj részét képezik. A kivitelezés fordított áfás. Helyes-e, ha az ingóságok beszerzése is fordított áfásan kerül számlázásra? Nem tartozékról vagy alkatrészről beszélünk, hanem teljesen elkülöníthető ingóságokról.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem helyes.Már maga a szerződés is ellentmond a Ptk. előírásainak. Építési-szerelési munkák végzésére kötött kivitelezői szerződés (még ha átalánydíjas is) nem foglalhat magában olyan tételt, amely egyébként az adásvételi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Visszautalt támogatás könyvelése, kezelése (kiva)

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?
Részlet a válaszából: […] ...egymást követő adóévben az igénybe vett csekély összegű támogatás összege nem haladja meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
54
55
56
377