3499 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon salétromos fal utólagos vízszigetelési munkáinak elvégzését rendelte meg (bruttó 1 millió Ft értékben). Az épület szerkezete korábban is rendelkezett vízszigeteléssel. Az elvégzett munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek a számviteli törvény értelmező rendelkezése alapján?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?

Kérdés: Társaságunk az EU-ból vásárol gépeket belföldi forgalmazásra, illetve saját termelési tevékenységéhez. A gépek beüzemelését, szervizelését a gyártócég szakemberei végzik Magyarországon. A szerelők részére a szállodát többnyire mi rendeljük, és a számlát a részünkre állítja ki a szálloda. A szálláselszámolás kialakult módját a helyismeret és a költségtakarékosság indokolta. Ugyanis a külföldi fél szállásköltségét minimum 5-10 százalékos kezelési díjjal növelte. Amennyiben a szállodaszámlával kapcsolatosan egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatáshoz vettük igénybe, levonható-e az áfája, és a vállalkozás költségeként elszámolható-e, illetve ha az igénybevétel vállalkozási célja nem dokumentált egyértelműen, akkor üzleti szolgáltatásról vagy nem a vállalkozás érdekében történt ráfordításról van-e szó, és ennek megfelelően kell-e az adózást megoldanunk?

Kérdés: Társaságunk egy mobil faházat szeretne vásárolni, amelyet rendezvényeken fogunk használni. Az eladó tulajdonjog-fenntartással szeretné eladni részünkre az ingóságot, mivel a vételárat 2024. 12. 31-ig fogjuk teljes összegben kifizetni. A faház átadása, birtokbavétele 2022-ben fog megtörténni, amely után rendeltetésszerűen használatba is vesszük azt. Melyik időponttal lehet aktiválni az eszközt: a birtokbavétel időpontjában, vagy pedig a vételár teljes kifizetésekor, a tulajdonjog végleges átszállásakor, 2024-ben?

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?