88 talált cikk a szétválás kifejezésre

Kérdés: A 2013. évi CLXXVII. törvény 9. §-ának (5) bekezdése szerint: A Ptk. hatálybalépésekor működő, az 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatók. A hivatkozottak jelentik-e azt, hogy a nevesített gazdálkodó szervekre nem vonatkozik a 2015. 03. 15-től hatályos, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény? Ha nem vonatkozik rájuk, akkor e gazdálkodó szervek nem alakulhatnak át? Csak végelszámolással vagy felszámolással szűnhetnek meg?

Kérdés: A család tagjainak két kft.-je van. Az egyikben van ingatlan, a másikban nincs. Az ingatlannal rendelkező kft.-ben két tag van 95-5%-os arányban. A másik kft.-ben ugyanez a két tag és még másik két családtag azonos, 25-25%-os részesedéssel. Az ingatlannal rendelkező kft.-ből szeretnék kiválással kihozni az ingatlanokat, de nem szeretnének 3 kft.-t, és beolvadással egy lépcsőben átvinnék a másik kft.-be. Megoldható-e ez a kedvezményes átalakulás szabályai szerint, azaz illeték fizetése nélkül? Javít-e a helyzeten, ha összeolvadás (beolvadás) előtt a másik kft.-ben is csak az a két családtag marad, 95-5%-os aránnyal, és persze összeolvadás után is?

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
– -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
–"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?

Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?

Kérdés: A szállító a szoftvert a számítógéppel együtt, annak az árába beépítve számlázta. A számlából arra lehetett következtetni, hogy OEM szoftver beszerzése valósult meg. Informatikai szakemberek szerint az OEM szoftverlicence ahhoz a számítógéphez van véglegesen hozzárendelve, amelyre a szoftver telepítették. Ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? A szoftver használati jogát a tárgyi eszköz értékében kell számításba venni? Vagy az immateriális javak között vagyoni értékű jogként? Ez utóbbi esetben a szoftver, a számítógép bekerülési értékét a társaság szakemberei a szokásos piaci ár alapján meghatározhatják?

Kérdés: Két egyszemélyes ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként folytatná a tevékenységét. Az ügyvédi kamara tájékoztatása szerint ez náluk egy kamarai határozattal "megszűnés nélkül, jogutódlással" megoldható. Az adó és a számvitel területén ezt hogyan kell kezelni? Mindkét iroda kettős könyvvitelt vezet, az egyik az Eva-tv., a másik a Tao-tv. hatálya alá tartozik.

Kérdés: Korábban alapított víziközmű-társulatot szeretnénk megszüntetni, mivel nem tudta a szennyvízcsatornázáshoz az anyagi forrást önerőből, illetve pályázati úton megszerezni. Kérem tájékoztatásukat az ezzel kapcsolatos adózási és számviteli feladatokról, illetve az egyéb szükséges adminisztrációs teendőkről!

Kérdés: Megfelel-e a társasági és osztalékadóról szóló törvény 4. §-a 23/a. pontjában foglalt kedvezményes átalakulásnak az alábbi eset? Tagok/Társaságok "A" társaság "C" társaság "B" társaság 30% "X" magánszemély 70% "X" magánszemély és felesége 100% "A" társaság tulajdonosai az alábbi átalakulást tervezik végrehajtani: részesedéseik arányában (30-70%) szétválnak, és ezzel egyidejűleg (kiválással egybekötött beolvadás keretében) "A" társaságból kiváló 30%-os rész beolvad "B" társaságba. "A" társaságból kiváló 70%-os rész beolvad "C" társaságba. Az átalakulást követően "B" és "C" társaságok az "A" társaság jogutódjai lesznek.