Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése alapján a társaság jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag által a jogviszonyára tekintettel a társaság vagyonából megszerzett bevételből (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] Hosszúra nyúlt a kérdés, bár az alapvető probléma mindegyik esetben az, hogy a továbbterhelt tételeket milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlákat, azok áfája visszaigényelhető-e. A válasz valójában attól függően lehet (esetleg) más, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. A kérdező nem szól arról, hogy a hagyatéki tárgyalás után az örökös öröklési illetéket fizetett-e vagy sem. Ha fizetett, akkor annak alapját az üzletrész értékesítésekor szerzési értékként számításba lehet venni. (Az Itv. szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a nyereményjátékot a gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) szervezi, de a magánszemély az árkedvezményt, a megrendelt autó vételárának 50%-át utólag a márkakereskedőtől kapja vissza. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Borravaló bizonylat nélkül

Kérdés: Hogyan kell elszámolni egy cég üzleti partnerének éttermi vendéglátása során adott borravalót, amelynek összegét a számlán nem tüntetik fel? El lehet számolni azt is reprezentációs költségként, vagy a dolgozó jövedelmeként kell kimutatni? Van-e különbség az elszámolás módjában akkor, ha bankkártyával történik a fizetés, vagy akkor, ha készpénzzel? A borravaló összege nem szerepel a számlán, illetve a nyugtán.
Részlet a válaszából: […] Alapvető törvényi követelmény, hogy a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Így a bizonylat nélkül adott borravalót sem reprezentációs költségként, sem a dolgozó (az üzleti partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Ballonos víz és szikvíz adózása

Kérdés: Cégünk nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik. Az ivóvíz biztosítása a dolgozók részére ballonos vízzel és szikvízzel történik. A ballonos víz és a szikvíz után van-e a vállalkozásnak szja- és szochofizetési kötelezettsége, illetve a beszerzést terhelő előzetes áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a cég nincs rákötve a vezetékesvíz-hálózatra, kizárólag fúrt kúttal rendelkezik, így az ivóvíz biztosítása a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ezért tekinthető olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felsorolt eszközök közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mivel azokat kizárólag a munkavállalók, a cég dolgozói használják, hasznosítják. Ezen eszközöket (hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal, de ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés

Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény (Szhj-tv.) rendelkezik, amelyet módosított a 2018. évi LII. törvény is.Nem változott a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre, érdemileg változott viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] A választ olyan kifizetésekkel folytatjuk, amelyek a KSH munkaügyi statisztika szerint az egyéb munkajövedelmek közé tartoznak, de amelyek a számviteli előírások szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között nem szerepelnek, bár mint egyéb munkajövedelmek a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
1
13
14
15
25