265 talált állásfoglalás a szociális hozzájárulási adó kifejezésre

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola vagyunk, intézményünk az iskola logójával ellátott, feliratozott ajándéktárgyat (macit) adott a beiratkozó leendő első osztályos, valamint az újonnan érkező tanulónak. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a logós termékek után? Hová kell könyvelni a főkönyvi könyvelésben?

Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során az egyik efós dolgozó nem volt aznapra bejelentve. Az ellenőrzés kérte, hogy 30 napra visszamenőlegesen jelentsük be a dolgozót. A hatósági ellenőrzés miatt bejelentett 30 napra előírt nettó munkabért a dolgozónak ki is kell fizetni, szja-t le kell vonni (tényleges munkavégzés nélkül kap jövedelmet a dolgozó), vagy mivel tényleges munkavégzés nem volt, szja-t nem kell levonni, a bruttó bért pedig elengedett kötelezettségként egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a havi munkabérek, járulékok kifizetésével kapcsolatos könyvelési lépéseket!

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?