3403 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: Magyarországon székhellyel rendelkező társaság marketingszolgáltatásról számlát állít ki EU-tagállambeli és harmadik országbeli partnere részére. Ebben az esetben a kiszámlázott szolgáltatást terheli-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centíroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak javítás van?

Kérdés: Az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése meghatározza azt, hogy mit kell az exportértékesítés árbevételeként elszámolni. Kérdésünk az, ha a szállodai szolgáltatást külföldi vevő veszi igénybe Magyarországon, akkor ez a szolgáltatás exportszolgáltatásnak minősül-e?

Kérdés: A személygépkocsik tankolása 2005. augusztus 1-jétől saját üzemanyagkútból történik. A személygépkocsikhoz használt üzemanyag áfája nem vonható le, az üzemanyagot áfás áron kell a személygépkocsi költségei között elszámolni. Saját üzemanyagkútnál történő tankolásnál ez hogyan oldható meg, ha kettős könyvvitelt vezetünk? A hónap közben vásárolt nagyobb mennyiségű üzemanyag áfáját levonom, akkor hogyan vegyem számításba a tényleges felhasználáskor a le nem vonható áfát? Esetleg a számlát már a beszerzéskor meg kell bontani? És mi van akkor, ha a számla könyvelésekor még nem tudom a személygépkocsik felhasználását?

Kérdés: Budapesti kft.-nk új munkavállalót alkalmaz területi képviselői munkakörben, aki vidéken lakik. A szükséges ismeretek elsajátításához a betanulási időszakban (kb. 2 hónap) a cég Budapesten biztosít számára szálláshelyet (nem munkásszállás). A felmerülő szállásköltséget a számla alapján elszámolhatja-e a cég, mint igénybe vett szolgáltatást, és így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a szállás juttatása oktatáshoz kapcsolódik? Az oktatást (betanítást) a cég többi munkavállalói végzik, erről dokumentáció nem készül. (Más dolgozó számára nem biztosít a cég szálláshelyet.)

Kérdés: Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?