50 cikk rendezése:
41. cikk / 50 Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása
Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
42. cikk / 50 Értékesítés meghiúsulása
Kérdés: Kereskedelmi cég terméket értékesít, erről számlát állít ki. A vevő elvitte az árut, majd egy későbbi időpontban visszahozta azt, mert meggondolta magát. Ebben az esetben helyesbítő számlát állítunk ki. Kérdés: mi a teljesítés időpontja?
43. cikk / 50 Sztornószámla könyvelése
Kérdés: A bt. 2004 októberében vásárolt egy tárgyi eszközt, amelyet aktivált. 2004. december 31-ig az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2005 márciusában a tárgyi eszköz meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
44. cikk / 50 Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása
Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
45. cikk / 50 Termékben adott engedmény
Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?
46. cikk / 50 Vissza nem küldött, de kifogásolt számla elszámolása
Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?
47. cikk / 50 Visszaküldött áru számlázása
Kérdés: Külkereskedelmi cég reexportált árujának egy részét a külföldi vevő reklamáció miatt visszaküldte. Az így visszaküldött áruról a külföldi vevőnek, vagy a magyar külkereskedelmi cégnek kell-e bizonylatot kiállítania?
48. cikk / 50 A számlán szereplő adatok változtatása
Kérdés: Egyik vállalkozásunk megrendelt egy eszközt olyan megjelöléssel, hogy nem a megrendelő lesz a használó. A számlát a szállító a megrendelő nevére állította ki, aki azt visszaküldte azzal, hogy a használó nevére kéri javítani. A javítás kézírással történt. Elfogadható-e ez?
49. cikk / 50 Tévesen kiállított gépi számlák helyesbítése
Kérdés: Az elrontott, tévesen kiállított gépi számlákat miként helyesbítsük, ha nem sztornószámlával, hogy a szigorú számadási kötelezettségnek is eleget tegyünk?
50. cikk / 50 Helyesbítő vagy sztornószámla?
Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
