Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan pontosítás: egyszemélyes kft. esetében alapító okirat van a társasági szerződés helyett, és ennek megfelelően nem taggyűlési határozatot hoz az alapító, hanem alapítói határozatot.Az egyszemélyes társaságra vonatkozó sajátos szabályokat az új Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Osztalék a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően

Kérdés: Az új Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódó kérdésünk, hogy a jövőben fizetendő osztalék arányának meghatározásánál a társasági szerződéssel, vagy ilyen szabályozás hiányában egy taggyűlési döntéssel eltérhetnek-e a tagok a vagyoni hozzájárulás arányától?
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. A tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Pótbefizetés önkéntesen?

Kérdés: Az új Ptk. hatálya alatt működő kft. társasági szerződése nem jogosítja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A veszteség fedezetére a tagok önkéntesen, saját elhatározásból teljesíthetnek-e pótbefizetést, függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben ilyen előírás nincs?
Részlet a válaszából: […] ...választ az új Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal kezdjük: "ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára...". A hivatkozottak eléggé egyértelműek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...történő tőkeemelésről legkésőbb 2014. június 30-ig dönteni kellett, a társasági szerződés módosítását, az ezt alátámasztó taggyűlési határozatot június 30-ig a cégbíróságra be kellett nyújtani a tőkeemelés bejegyzése végett.Ha a taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Tőketartalékba helyezett eszköz áfája

Kérdés: "A" társaság 2013 májusában "B" társaság alapításához 600 E Ft építési telek apporttal, 9500 E Ft építési telek és 2800 E Ft nem építési telek tőketartalékba helyezésével járult hozzá. ("B" társaság törzstőkéje 1 millió Ft.) Áfaköteles-e az "A" társaság telkeinek "B" társaság részére történő átadása, ha igen, egyenesen vagy fordítottan adózik? Kell-e számviteli bizonylatot kiállítani? Mindkét társaság élt a választás jogával, és az általános szabályok szerint adózik a lakóingatlanok és a nem lakóingatlanok, valamint a beépített és beépítetlen ingatlanok bérlete, illetve értékesítése tekintetében.
Részlet a válaszából: […] ...adózik.A leírtakból következik, hogy a számviteli elszámolás bizonylatai– egyrészt a társasági szerződés és az azt alátámasztó taggyűlési határozat (az apport és a tőketartalékba helyezett eszközök és azok értékének elfogadásáról);– másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Korlát-e a törzstőke összege az osztalék kifizetésénél?

Kérdés: Van-e osztalékfizetési korlátozás a régen alakult kft.-re, ha idén a 2012-ben jóváhagyott osztalékot kívánja kifizetni, és törzstőkéje csak 500 ezer Ft? Fizethet-e osztalékot két tulajdonos esetében csak az egyiknek, és a másiknak csak egy fél év múlva?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelés fedezetéről?A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A Gt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Üzletrész eladása osztalékkikötéssel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2013 decemberében eladta az üzletrészét. A vevővel úgy állapodott meg, hogy a 2013. évi osztalék még az eladót illeti meg. Az osztalék elfogadásakor természetesen már a vevő szerepel tulajdonosként a tagjegyzékben. Az ilyen megállapodás jogszerű? Ha igen, milyen jogszabályi hivatkozás alapján? Ha nem, van-e a problémának jogszerű megoldása?
Részlet a válaszából: […] ...2013-ban hatályos Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontot határoz meg. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Osztalék miatti kötelezettség rendezése

Kérdés: Társaságunk taggyűlése osztalék kifizetéséről döntött a külföldi cégtulajdonos részére. A kifizetendő osztalék pénzügyi rendezése történhet-e a vevőköveteléssel szembeni kompenzálással?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a kifizetendő osztalék a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével Magyarországon vagy a külföldi tulajdonos államában adózik. Ha Magyarországon, akkor az osztalékot terhelő adók levonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az így kapott összeggel tőkét emelnek (3 millió forintig a törzstőkét, az azt meghaladó összeget pedig a tőketartalékba helyezik a taggyűlés határozatának megfelelően). A törzstőke emelését a társasági szerződés módosításának benyújtása után a cégbíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...való hivatkozás, nemcsak a beszámolónál, a közbenső mérlegnél, de a helyesbített saját tőkénél is.Az új előírás szerint a taggyűlés két, egymást követő számviteli beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
1
12
13
14
34