Ideiglenes használatbavételi engedély

Kérdés: A kft. tulajdonát képezi több éve egy ingatlan, amely földterületből és felépítményből áll. Az ingatlant a kft. használatba vette. Az építményre csak ideiglenes használatbavételi engedélye van, mivel az önkormányzatnak tartozik. Emiatt befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlant. Végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában aktiválható-e az ingatlan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyi eszközök aktiválásának alapvető feltétele, hogy -az adott esetben az építmény – rendeltetésszerűen használatba vehető, mert azműszakilag használható, és azt ténylegesen használatba is veszik. Az építményrendeltetésszerűen használatba vehető, ha az illetékes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 30.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyes kérdésekre a válasz a következő:a) A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és a (8)bekezdése alapján helytálló az álláspont, hogy a társaság a kapott támogatássalnem csökkentheti az adózás előtti eredményét. b) A Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikro-, kisvállalkozói kedvezményre egyébként jogosult kft. által vásárolt új irodaépületre igénybe vehető-e a kedvezmény, ha az ingatlan értékének kiegyenlítése nem történik meg a kedvezmény igénybevétele évében, és a fizetés biztosítékául az előző tulajdonos által jelzálog kerül bejegyzésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján afeltételeknek megfelelő tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az adóévbenelszámolt beruházás értéke, legfeljebb az adózás előtti nyereség és legfeljebb30 millió forint vonható le az adózás előtti eredményből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásárólszóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szhj-tv.) 3. §-a szerint aszakképzési hozzájárulás alapja az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése általmeghatározott bérköltség, a szakképzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál

Kérdés: Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál képezi-e osztalékadó alapját? A fejlesztési tartalékot használt ingatlan vásárlására fel lehet-e használni? A használt ingatlan irodabővítést szolgálna.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének f) pontja szerint avállalkozói bevétel csökkenthető fejlesztési tartalék címén az egyénivállalkozó belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló számlakövetelésből azadóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyénivállalkozó esetében értékcsökkenési leírás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközzel összefüggésben számolható el. Ilyenek azok a tárgyi eszközök és nemanyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Mikor nem szabad értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 52. §-ának előírásai szerint a tárgyi eszköznek ahasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülésiértékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközt előreláthatóanhasználni fogják. Az évenként elszámolandó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés a tevékenységek széles körét fogja át, ezértelőször néhány sarkkövet meg kell jelölni. Sem a régi Áfa-tv., sem az új Áfa-tv. szerint nem minősültárgyi eszköznek a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése,függetlenül attól, hogy ezen munkák...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Halasztott bevételek visszaírása

Kérdés: A 2006. évi CXXXI. törvénynek (Mód-tv.) a számviteli törvényt módosító rendelkezése szerint a halasztott bevételek megszüntetése az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is elszámolható, ha a kimutatott összeg jelentős, és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja. Kell-e a számviteli politikában rögzíteni, hogy ebben az esetben mit tekint a társaság jelentősnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt a kérdésben szereplő törvényt kellpontosítani! A kérdésben leírtakat a 2007. évi CXXVI. törvénnyel módosítottSzt. 86. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, amely rendelkezés 2008. január1-jével lépett hatályba, a hivatkozott törvény átmeneti rendelkezése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog tartós bérleti szerződés esetén

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz a kérdést pontosítani kell. Az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a hosszú távú, tartósbérleti szerződéshez kapcsolódóan alapított bérleti jog megszerzésének azellenértékét. (Önmagában az, hogy a bérleti szerződést nem 3...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címke:
1
…
101
102
103
…
153