Raktár átalakítása költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk egyik telephelye eddig raktárként működött. 2006. 08. 14-én engedélyt kapott az önkormányzattól kereskedelmi tevékenység folytatására. A használati mód változásához kapcsolódó költségek: illeték, tűzvédelmi szabályossági felülvizsgálat, építési engedélyezési terv elkészítése elszámolható-e a tárgyév költségei között, vagy alapítás-átszervezés költségeként aktiválandók? Hasonló a kérdés a másik telephelyen lévő raktárépületben kialakítandó gyártó üzem engedélyezési, kockázatértékelési stb. költségeinek elszámolásával kapcsolatban is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7.pontja adja meg. Ezen értelmező rendelkezés szerint beruházás a meglévő tárgyieszköz rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása. A raktárként működőtelephelyen kereskedelmi tevékenység folytatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Váltóval történő fizetés esetén az áfa visszaigénylése

Kérdés: A kft. a beszerzett tárgyi eszköz ellenértékét váltóval egyenlítette ki. Visszaigényelhető-e az áfa abban az esetben is, ha a kft. a 4 millió forintos bevételi összeghatárt még nem érte el?
Részlet a válaszából: […] Az ügylet megítéléséhez a 2005/35. Adózási kérdés adegyértelmű eligazítást. E szerint az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének ba), bb),ca), cb) pontjaira alapított (tárgyi eszköz beszerzésére) visszaigénylési jogmegnyíltának feltétele a beszerzés adóval növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkell kezdeni, hogy a felmerült költségeket sem felújításként, semkarbantartásként nem szabad (nem lehet) elszámolni, ugyanis a kérdésben leírtmunkák beruházásnak minősülnek, részben azért, mert a meglévő ingatlanbővítését (új gázkazán beépítésével az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Készpénzes lízing áfájának visszaigénylése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tehergépkocsit vásárol autókereskedőtől. A vételár egy részét készpénzben fizeti, a fennmaradó részt lízing keretében (zárt végű lízing). Az előleget a kereskedőnek fizeti, a számlát a lízingcég bocsátja ki. Visszaigényelhető-e a tehergépkocsi áfája, ha az egyéni vállalkozó a 4 millió forint árbevételt nem érte el, de a tárgyi eszközre jutó áfa 200 E Ft-tal meghaladja a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset – azon megállapításánál fogva, hogyaz előleget a kereskedőnek fizeti, a számlát pedig a lízingcég állítja ki – nemegyértelmű a felek szerződéses pozícióját illetően, így annak eldöntéséhez azalábbi támpontok adhatók. Ha a szerződés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Zárt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A kft. zárt végű pénzügyi lízing keretében tehergépkocsit vásárolt. Abban az időszakban az áfabevallásban visszaigényelhető áfát szerepeltettünk, árbevételünk a 4 millió forintot meghaladta. Az áfabevallás "Pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó" rovatában nem szerepeltettük a lízingelt eszköz áfaértékét. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 48. §-ának (7) bekezdése alapján a beszerzésekellenértékének megfizetettsége kapcsán, zárt végű pénzügyi lízing esetén, azazaz Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti beszerzés esetén nemszükséges a teljes adóval növelt ellenértéket, elég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Ültetvény amortizációja

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] A választ a Tao-tv. 2. számú mellékletének hivatkozott részerögzíti, a leírási kulcs 10 százalék.Zavaró lehet az, hogy a kft. bérelt földterületen kívánja azültetvénytelepítést elvégezni. Az ültetvény az egyéb építmények közé tartozótárgyi eszköz, és mint ilyent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Ingatlanértékesítés időpontja

Kérdés: Ingatlanértékesítés történt. Az adásvételi szerződés január 27-ei keltezésű. Ebben rögzítésre került: a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a birtokbaadás a mai nappal megtörténik. Az adásvételi szerződés február 8-án került a földhivatalhoz beadásra, ahol az új tulajdonost március 16-án február 8-ával bejegyezték. Az értékesítésről a számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? A februári fizetést előlegként vagy részteljesítésként kell könyvelni? Az eladó meddig számolhatja el az ingatlan után az értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokból következik, hogy az eladottingatlan eladási árát a szerződés szerinti teljesítés időszakában kellelszámolni egyéb bevételként. Ha az adásvételi szerződés szerint a birtokbaadásjanuár 27-én megtörtént, akkor az adásvétel teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Alapítvány által épített faház bekerülési értéke

Kérdés: Az alapítvány 2000-ben térítésmentesen bérbe kapta a közhasznú tevékenységéhez használt telket 10 évre. Ezen a telken 2001-2002-ben épített a közhasznú tevékenységéhez használt faházat. A faházhoz szükséges anyagok jelentős részét az alapítvány szintén térítés nélkül kapta. A tervezést, a szakmunkát a támogató tagok végezték ingyenesen. Az elkészült faház számlákkal igazolható bekerülési értéke 300 ezer Ft. A piaci értéke ennél jóval több. Milyen értékben szerepeltessük az alapítvány könyveiben?
Részlet a válaszából: […] Ha a faházat 2001-2002-ben építették, akkor furcsa, hogymiért 2006-ban kérdezik, milyen értéken szerepeltessék az alapítványkönyveiben? A válasz az, hogy a bekerülési értékben, azaz 300 ezer Ft-os bruttóértéken, illetve az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Szélerőmű minősítése

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy számviteli, adózási szempontból aszélerőműt nem lehet egyetlen tárgyi eszköznek tekinteni. Az összekapcsoltrendszereket az ellátott funkció, feladat, tevékenység, továbbá a várhatóhasználat időtartama függvényében kell kettő vagy több tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.
1
101
102
103
146