Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény

Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen.A fejlesztési tartalékot a 2005. évi eredményfigyelembevételével lehetett képezni, de nem az eredményből, hanem azeredménytartalékból kellett annak összegét lekötni, a lekötött tartalékbaátvezetni (T 413 – K 414). A fejlesztési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címke:

Saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint

Kérdés: Fogorvosi és egyéb más (minimális) adóköteles tevékenységet folytató bt. az orvosi teendők ellátására a beltag saját családi házában az egyik helyiségből fogorvosi rendelőt alakított ki. Elszámolhatja-e ezeket a ráfordításokat, és ha igen, milyen formában? Mit jelent az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja ez esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ön által idézett saját vállalkozásban megvalósítottberuházás fogalmát az áfatörvény szűkebben értelmezi, mint a számviteli törvény(Szt.). Az áfa szempontjából saját rezsis beruházásnak és így adófizetésipontnak az új tárgyi eszköz létesítése számít, viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 29.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka a vállalkozói kivétből levonandó tétel vagy költség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozó vállalkozói járuléka költségkéntelszámolható tétel, ezt azonban az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó 11.számú melléklete külön nem nevesíti, hanem általánosságban arról rendelkezik,hogy költség – a nem megállapodás alapján befizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címke:

Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Szokatlan témát vet fel a kérdés. Ezért és a válaszegyértelműsége érdekében a kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük.Számviteli, adózási szempontokból helyesen jártak el, amikora lízingelt faipari gépeket a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválták,és az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címke:

Beruházás részben vásárlásból, részben saját vállalkozásban

Kérdés: Használt gépekből kibontott különböző részegységeket szereztünk be, amelyeket a beruházási számlára könyveltünk. Ahhoz, hogy ezen gépek működőképesek legyenek, egyes alkotóelemeiket ki kellett cserélni, más elemeiket lakatosrészlegünk készítette el. A csereanyagokat és a gépek működéséhez szükséges egyéb elemek elkészítéséhez szükséges anyagokat anyagköltségként számoltuk el (a társaság készletnyilvántartást nem vezet), a lakatosrészlegben felmerült bért pedig bérköltségként. A leírtak szerint felhasznált anyagok költségét és a részleg kapcsolódó bérköltségét aktivált saját teljesítményként vegyük figyelembe a befejezetlen beruházások között? (A társaság az eredménykimutatást összköltségeljárással készíti.) A kérdésben leírt könyvelés helyes-e? A lekötött tartalék a befejezetlen beruházásra igénybe vehető-e? Aktiváláskor milyen érték alapján kell az áfát megfizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak alapján a használt gépekből kibontottrészegységeket anyagbeszerzésként (gyakorlatukban anyagköltségként) és nemberuházásként kellett volna elszámolni, mivel azok csak jelentős átalakításután váltak alkalmassá arra, hogy azok tárgyi eszközként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címke:

Könyvtári könyvek minősítése

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy az Szt. tételes előírásaivalellentétes az a gyakorlat, mely szerint a beszerzett könyveket azonnal (abeszerzéskor) anyagköltségként számolják el.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrovállalkozásnak minősülő bt. személygépkocsi-vásárlása

Kérdés: Egy betéti társaság egészségügyi alapellátás keretében házi gyermekorvosi tevékenységet folytat. A társaság személygépkocsit vásárol 2006. évben, amelyet kizárólag az egészségügyi tevékenységéhez használ. (A gépkocsi nélkül az alapellátási feladat nem lenne megoldható, hiszen a betegeket sok esetben a lakásukon lehet ellátni.) A bt. mikrovállalkozásnak minősül. Kérdésem, hogy a társaság figyelembe veheti-e a társaságiadó-törvény 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt a személygépkocsi beruházási értéke után? (A bt. cégautóadót nem fizet a személygépkocsi után, mivel az autót az egészségügyi alapellátáshoz használja kizárólagos jelleggel.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, mivel teljesül, hogy a személygépkocsit atevékenységhez rendszeresen használja a társaság, továbbá nélküle a feladathatékonyan nem látható el, és természetesen feltéve, hogy a Tao-tv.-ben előírtegyéb feltételek (pl. új tárgyi eszközről van szó, a tagok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címke:

Csekély összegű támogatás belföldi szállításnál

Kérdés: Szállítási ágazatban tevékenykedő kft. az eddigi belföldi közúti áruszállítási tevékenysége mellett 2004. 11. 09-étől nemzetközi áruszállítási tevékenységre is kért engedélyt, és a tulajdonában lévő 15 tehergépkocsiból 4 db tehergépkocsis szerelvénnyel 2005. 06. 01-jétől ténylegesen is végez nemzetközi áruszállítási tevékenységet. A fentieken túl rakodógépet is vásárolt 2005-ben, amelyeket kizárólag kavicsbányákat üzemelő társaságoknak ad bérbe rakodási tevékenység végzésére. De minimis támogatást igénybe vehet-e a belföldi szállítási tevékenységéhez vásárolt tehergépkocsik, illetve a kizárólag rakodási bérmunkát végző rakodógépek vásárlása után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szállítási ágazatba tartozó vállalkozás a 69/2001/EKrendelet szerint csekély összegű támogatást nem vehet igénybe, mivel ez arendelet szerint befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Ugyanakkor -mivel a Csatlakozási Okmány Magyarország és a tagállamok tekintetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címke:

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban részben benne van aválasz is.Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján afejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatástcsak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (T 384 – K 9894) lehet a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi-értékesítés levonható áfájának besorolása

Kérdés: A társaság eladja tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsiját. A beszerzéskor le nem vonható áfa ilyen esetben részben levonhatóvá válik. Tudjuk, hogy egyéb bevételként kell elszámolni. Milyen jogcímen kell az utólag levont áfát az egyéb bevételek közé besorolni? Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A személygépkocsi értékesítésekor a társaságot áfafizetésikötelezettség is terheli. Ezért az értékesítésről áfás számlát kell kiállítani(könyvelési tételek: az eladási ár: T 311 – K 961, 467; az értékesítéskorinettó érték: T 148, 149 – K 142 és T 861 – K...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
110
111
112
…
153