Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet a válaszából: […] A 38/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához a szolgáltató részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Öt évnél hosszabb veszteség-elhatárolás

Kérdés: Egy bt. 10 éve működik eredményesen, de piacvesztés miatt eddigi tevékenysége megszűnt. 2003-ban jelentős beruházást valósított meg. Az adóalapja azonban az értékcsökkenési leírás miatt negatív lesz. Van-e lehetőség arra, hogy a Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése alapján kérelmezze a veszteség elhatárolását 5 évnél hosszabb időre?
Részlet a válaszából: […] Nincs. A 2003. évi negatív adóalap a Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése szerinti engedély alapján is csak a keletkezését követő 5 adóévben írható le.Megjegyezzük: az Szt. előírásai figyelembevétele mellett általában nem lehet 2 év alatt a tárgyi eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Tagi kölcsön árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatára egyértelmű a válasz, nincs lehetőség a már aktivált tárgyi eszközökre elszámolni az aktiválását követően felmerülő, a beszerzésekhez kapcsolódó kötelezettségek árfolyamveszteségét. (Az adott esetben a tagi kölcsönt a beszerzés miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Visszlízing: az eladási ár elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A NKA-tv. 5/A. §-ának (1) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja az NKA-tv. melléklete szerint kulturálisjárulék-köteles termékek és szolgáltatások értékesítésének az Szt. szerint az üzleti évben elszámolt bevétele. Ebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Épületfelújítás, tetőtér-beépítés aktiválása

Kérdés: A kkt. 2003 márciusában megvásárolta az általa bérelt és üzemeltetett kereskedelmi egység épületét. Az elmúlt ősz folyamán az épületet felújította, a tetőteret beépítette. A munkálatok ideje alatt a kereskedelmi egység gyakorlatilag működött. December végén a gáz bekötésére is sor került, de használatbavételi engedély a tetőtér-beépítésre a mai napig nincs, mivel az átvevő építési hatóság még gépészeti terveket is kért. A felújítás, illetve a tetőtér-beépítés költségei nem választhatók el egymástól. Kell-e, illetve ha kell, mit kell aktiválni 2003-ban?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor kell aktiválni. A rendeltetésszerű használatbavételnek, az üzembe helyezésnek azonban különböző feltételei vannak. Többek között az is feltétel, hogy a használatbavételi engedélyt megkapják. Ha azt bármilyen okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet a válaszából: […] Ilyen módosító tétel nincs. Csak olyan eset van, amikor – függetlenül attól, hogy negatív az adóalap – keletkezik adókötelezettség. Ilyen: A fejlesztési tartalék címen lekötött tartalék feloldása anélkül, hogy olyan összegű beruházást valósított volna meg az adózó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A kft. 2002-ben gépkocsit vásárolt, amit átalakítottak (üléseket szereltek bele). Ez a gépkocsi a VPOP tájékoztatása szerint 2003-tól személygépkocsinak minősül. Ha a kft. 2002. december 31-én kisvállalkozásnak minősült, akkor élhetett-e a beruházás után az adózás előtti eredmény csökkentésével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja, valamint 7. §-ának (11)–(12) bekezdése szerint az adózás előtti eredményt az adóév utolsó napján a Kkt-tv. előírása szerinti mikro- és kisvállalkozásnál – döntése szerint – a korábban még használatba nem vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Bekerülési érték módosítása

Kérdés: Már üzembe helyezett, utólag beszerelt sebességhatároló, tachográf értékét beruházásként vagy költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges sebességhatároló, tachográf utólagos beszerelése pótlólagos beruházásnak minősül, növeli az adott tárgyi eszköz bruttó értékét. (E nélkül a jármű rendeltetésszerűen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Tenyészbaromfi értékesítése

Kérdés: Tervezett tenyészidőszak végén maradványértéket elért tenyészbaromfi vágóhídra történő értékesítése előtt át kell-e minősíteni a készletek közé? Mi a teendő a maradványértéket még el nem ért tenyészbaromfi selejtezése kapcsán történő értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tenyészbaromfit vágóhídra (vagy egyéb módon) értékesítik, függetlenül attól, hogy annak a nettó értéke elérte-e a maradványértéket vagy sem, a tárgyi eszközök értékesítési szabályai szerint kell elszámolni: az eladási árat az egyéb bevételek között (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
118
119
120
146