Telek "adóalap-kedvezménye"

Kérdés: A társaság tevékenysége – többek között – járműalkatrészek kis- és nagykereskedése, illetve bérbeadás. A társaság parkolóhely kialakítása és bérbeadása céljából telket vásárolt, majd azon különböző beruházást végzett (aszfaltozás, kerítés, kapu, faház). Lehet-e a telek értékét is figyelembe véve az egész objektumot egyéb építményként aktiválni, és a bérbeadásra tekintettel 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíteni a Tao-tv. szerint a társaságiadó-alap megállapításakor, adózás előtti eredménycsökkentésként? Kérdés továbbá, hogy igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény e beruházás után, szintén beleértve a telek értékét is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 26. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint a telek önálló ingatlannak minősülő tárgyi eszköz. A külön tárgyi eszközként történő kimutatása indokolja azt is, hogy az épülettel együtt történő vásárlása esetére az Szt. külön rendelkezik a bekerülési érték...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Adóalap-kedvezmény totálkár esetén

Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírt gazdasági események számviteli elszámolása megfelel az Szt. előírásának. A Tao-tv. előírása alapján 2001-ben igénybe vett kedvezmény miatt nem kell (annak kétszeresével) növelni az adózás előtti eredményt, ha a megrongálódás elháríthatatlan külső ok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ültetvény költségei

Kérdés: Egyéni vállalkozó ültetvényt telepített, a termőre fordulásig szükséges fenntartási műveleteket (pl. a növényvédelmet) költségként vagy a beruházás részeként számolja-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Beruházási költség az Szja-tv. szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy igen, lehetséges, de – hozzá kell tenni – csak akkor, ha annak feltételei teljesülnek.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján – a kérdésben leírt esetben – a válasz az, hogy az árfolyamveszteséget az Szt. előírásai alapján nem lehetett elhatárolni.A 2001. január 1-jétől hatályos előírások szerint [az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése], amennyiben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 3.

A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet az állásfoglalásából: […] Alapvető problémákat tükröz a részletesen idézett kérdés. Ezért a válasz előtt tisztázni kell, a kilépő tagot milyen összeg illeti meg.A kérdésben a kilépő tag 2000 E Ft vagyoni betéttel rendelkezik, ami 5,55 százaléknak felel meg. Ennek alapján a jegyzett tőkének 36 000 E...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címke:

Téves selejtezés korrigálása

Kérdés: 2001-ben 15 db nyomtatót tévedésből a selejtezés során kivontunk az állományból. Hogyan lehet ezeket szabályosan visszavezetni a tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartásába?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy önellenőrzéssel. A tévedésből történt selejtezés a hatályos számviteli előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazására, helytelen értelmezésére vezethető vissza, amit szabályosan korrigálni az Szt. 3. §-a (3) bekezdésében leírtak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címke:

Számítógép-alkatrészek cseréje

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz a beruházás, a felújítás, a karbantartás fogalmának az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-19. pontjaiban rögzített értelmező rendelkezéseit kell összevetni. A fogalmak összevetésével a következőt lehet megállapítani:"Beruházás a meglévő tárgyi eszköz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

A 0-ra leírt személygépkocsi kivezetése

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a betéti társaság tulajdonában lévő személygépkocsit, ha az értékcsökkenés öt éven keresztüli elszámolása után a könyv szerinti értéke 0 (nulla)? Hogyan kell elszámolni az értékesítést? Van-e – és ha igen, mikor – jelentősége a könyvelés során a katalógusárnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyi eszközt (a személygépkocsit) akkor kell a tárgyi eszközök közül kivezetni, ha a tevékenységet már nem szolgálja, ha rendeltetésének megfelelően már nem használják. Önmagában az, hogy a személygépkocsi nettó értéke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati támogatás közhasznú társaságnál

Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ötv. 78-79. §-ai rögzítik az önkormányzati vagyon fogalmát. E szerint az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdonból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
130
131
132
…
153