Áthúzódó beruházás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás 2000-ben telephely kialakítása céljából kezdett beruházása 2001. évre áthúzódó értéke alapján igénybe vehette-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha az áthúzódó beruházás kerítés, belső udvar, parkosítás, a kiszolgálást közvetlenül szolgáló számítógép-hálózat, ISDN-hálózat?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a társasági adó alapja a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás, valamint a műszaki berendezések, gépek, járművek között nyilvántartásba vehető tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után

Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál abból kell kiindulni, hogy operatív lízingről (ez valójában bérlet) vagy pénzügyi lízingről van-e szó.Amennyiben valóban operatív lízingről, azaz bérletről van szó (és nem operatív lízingnek nevezett pénzügyi lízingről), akkor a bérbe adott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Az apport visszaadása

Kérdés: Az alapításkor a jegyzett tőke részét képező apportot a szövetkezet visszaadta az alapítónak (az eredeti állapot visszaállítása). Hogyan vezetem ki a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] Ha a szövetkezet az alapító tagnak visszaadja az apportot jelentő, a jegyzett tőke részét képező eszközt, a visszaadás csak a jegyzett tőke leszállítását követően lehetséges. Előbb le kell szállítani a jegyzett tőkét az apportot jelentő eszköz alapításkor számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 332. §-a szabályozza a tartozásátvállalás jogi feltételeit. A Ptk. előírásainak megfelelő tartozásátvállalás (kötelezettségátvállalás), ha az ellentételezés nélkül történik, szerződés (megállapodás) szerinti összegét az átvállaló az Szt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Kártalanítás egyházi ingatlan visszaadása miatt

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi tulajdonú ingatlanon végzett beruházás könyv szerinti értékét az ingatlan átadásakor kell egyéb ráfordításként, a kártalanítást a jogerős határozat alapján és a ténylegesen folyósított összegben egyéb bevételként elszámolni. Az ingatlan kivezetése miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Szivattyú beszerzésének minősítése

Kérdés: Szivattyú beszerzése, amelyet elsősorban beruházáshoz szerzünk be, beruházási anyag beszerzésének minősül-e vagy sem? Esetleg egyedenként önállóan minősül tárgyi eszköznek? Mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez a besorolás a vállalkozó feladata.Az Szt. szerinti besorolásba beletartozik az is, hogy a vállalkozó az eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető az Szt. előírásait sajátosan alkalmazza.A tárgyi eszközök (a személygépkocsi) bekerülési értékét a számlázott vételár összegében kell megállapítania, a tárgyi eszközök nyilvántartásában szerepeltetnie, és ennek arányában évenként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
129
130
131
146