Bérbe adott gépkocsik aktiválása

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó társaság a beszerzett gépkocsik üzembe helyezését (aktiválását) a beszerzés napjával vagy a bérleti szerződés kezdőnapjával végezheti-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. előírásai szerint a tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozási tevékenységet.A rendeltetésszerű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyieszköz-apport kezelése végelszámoláskor

Kérdés: A kft. törzstőkéjét a tagok apportként bevitt tárgyi eszközökkel emelték meg. Amennyiben a társaság végelszámolással megszűnne, kell-e fizetni azért, hogy a tagok a bevitt tárgyi eszközöket visszakapják?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság (a kft.) fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást (ennek része a tárgyieszköz-apport is) a társaságtól nem követelheti vissza. A Gt. 169. §-ának (4) bekezdése szerint a társaság jogutód...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem kötelező!Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Saját vállalkozásban végzett beruházás áfája

Kérdés: A társaság főtevékenységéhez kapcsolódó ipari csarnokot épít. Az építést idegen kivitelező végzi, az anyagot a társaság vásárolja meg, és bocsátja a beépítés időpontjában a kivitelező rendelkezésére. Az idegen kivitelező szolgáltatási díja 10 millió forint, a beruházáshoz vásárolt anyag 5 millió forint. Az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint csak a beépített anyagot kell saját vállalkozásban végzett beruházásként elszámolni, a kivitelező számláit az 1. számlaosztályban kell elszámolni közvetlenül. A leírtak alapján mely értéket kell a bevallásnyomtatványon a saját vállalkozásban megvalósított beruházás soron szerepeltetni? Az Áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdése d) pontja szerint saját vállalkozásban megvalósított beruházás alapján melyik összeget kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A számviteli előírások 2003. január 1-jétől a kérdéshez kapcsolódóan nem változtak, továbbra is – a kérdésben szereplő esetben – csak a kivitelező rendelkezésére bocsátott és ténylegesen beépített anyagok értékét kell az Szt. 51. §-ának (3) bekezdése szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz értékesítési bevétele (eva)

Kérdés: Az áttéréskor az egyéni vállalkozó személygépkocsival rendelkezik. Az eva időszaka alatt az erre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell-e tekinteni? Ha az eva időszaka alatt/után értékesíti a személygépkocsit, milyen bevétel lesz a befolyt összeg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A személygépkocsi evaidőszakban való értékesítése esetén – tekintettel arra, hogy az Eva-tv. rendszerében nincs megkülönböztetve kizárólag és nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz – a befolyt ellenérték teljes összege evás bevétel lesz, amennyiben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

A tárgyi eszköz le nem vonható áfája

Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) pontja sorolja fel a jellemzően a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket, ráfordításokat. Ezen belül a 4. pont kimondja, hogy az előzetesen felszámított, de az Áfa-tv. szerint le nem vonható általános forgalmi adó a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:    

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Könyvvizsgáló társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiküldetéshez használ. Számítástechnikai szolgáltatást és kiskereskedelmet folytató társaság új személygépkocsit vásárol, amelyet kizárólag ügyfeleihez történő kiszálláshoz használ. Termelőtevékenységet végző vállalkozás saját teherautóval bonyolítja az alapanyag beszerzését, a késztermék kiszállítását a vevőkhöz, illetve a raktár és a termelőüzem közötti szállítást. Gyógyszertárak az árubeszerzést, a készletek nyilvántartását, az értékesítést számítógépen keresztül bonyolítják. Igénybe vehető-e ezekben az esetekben a mikro- és kisvállalkozások által érvényesíthető adóalap-kedvezmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a társaságiadó-alap megállapításakor csökkentheti – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert abban keverednek a kutatásra, illetve a kísérleti fejlesztésre vonatkozó kitételek és az azokhoz kapcsolódó kérdések.Elöljáróban már rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolásokhoz, illetve a statisztikai adatszolgáltatásokhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az az Szt. és az Szja-tv. előírásaival ellentétes gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz: a pénzügyi lízingszerződésben meg kell határozni lízingdíj-fizetésenként a törlesztőrészletet és a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
131
132
133
…
153