Szoftverek önköltségi ár alatt

Kérdés: Számítástechnikával foglalkozó kft. az önkormányzatok ügyvitelével kapcsolatos kész szoftverére pályázatot írna ki, amelyben a szoftver használati jogát az önköltségi ár 35 százalékáért adná át az önkormányzatoknak. Minek minősül a kft.-nél a 65 százalék? Hogyan érinti a kft.-nél az áfát és a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz feltételezzük, hogy az önköltségi árat aszoftver használati jogához kapcsolódó közvetlen önköltségnek kell tekinteni,és ez minden egyes önkormányzat részére történő használati jog értékesítésekorfennáll.Az előbbi feltételezés mellett a pályázat útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az évek alatt felgyülemlett tagi kölcsön elengedéséről döntött az azt nyújtó – nem magyar állampolgárságú – magánszemély tag a cég javára. A tag és a társaság között különmegállapodásban rögzítették az elengedés tényét, az elengedett összeget, azt, hogy mikor folyósított és milyen összegű tagi kölcsönök kerültek elengedésre, továbbá utalás történt arra, hogy a tag miért engedte el a kölcsönt. A társaságnál az elengedett tagi kölcsönt az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, és annak összegével az adóalapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése alapján csökkenteni kell. A magánszemély tag esetében a követelése elengedésekor adófizetési kötelezettsége keletkezik-e akkor, ha a kölcsönt adózott pénzéből nyújtotta?
Részlet a válaszából: […] A választ adónak csak az utolsó kérdésre kell választ adnia,mivel a tagi kölcsön elengedésének dokumentuma az elvárásoknak megfelelőadatokat tartalmazza, a számviteli elszámolás, a társasági adó alapjánakkorrekciója pedig a vonatkozó előírásokkal összhangban van.Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e annak adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-ának (2) bekezdése szerint a részesedésekértékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyieszközök között lévő (azaz tartós) tulajdoni részesedést jelentő befektetés(részesedés) értékesítésekor az értékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Szponzorálás, reklám

Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása a sportról szóló 2004. évi törvényértelmezését indokolná, amelyre nem vagyunk illetékesek. Ettől eltekintve, ha aszponzor (természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nemrendelkező szervezet) arra vállal kötelezettséget, hogy pénz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Különadó adóalapjának módosítása

Kérdés: A társas vállalkozások különadójáról szóló törvény nem tartalmaz adóalap-módosítást az adóellenőrzés, az önellenőrzés esetére. Mi a teendő, ha 2007-ben önellenőrzésre kerül sor 2006. évre vonatkozóan, de nem éri el a jelentős összegű hibahatárt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ ad az egyes adótörvények módosításárólszóló, a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása. E szerint akülönadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (Kj-tv.) 3. §-ának (2)bekezdése kiegészül egy j) ponttal, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződő – meghatározott esetben – kedvezményezettis, a biztosítónak átutalt biztosítási díjat előlegként kell kimutatnia (T 354– K 384). Az előlegként átutalt díjat költségként az átutaláskor nem lehetelszámolni, így az a társasági adó alapját nem érinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű választ nehezíti az, hogy a meglévőtelephelyen lévő, más társaság (személy) tulajdonában lévő megvásárolt épületlebontásáról van szó, vagy pedig a telephely létesítése érdekében vásárolttelken, földterületen van az a megvásárolt épület, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Közútberuházás átadása

Kérdés: Társaságunknak ahhoz, hogy a birtokában lévő telken építkezést kezdhessen, előzetesen utat kell építenie, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján az önkormányzatnak át kell adnunk. A beruházást befejezetlenként kell nyilvántartani? Áfa-visszaigénylésnél tárgyieszköz-beszerzésnek minősül az útberuházás?
Részlet a válaszából: […] A létrehozott út, közút az ingatlanok közé tartozik (egyébépítmény), mint ilyen tárgyi eszköznek minősül, és mint ilyennek amegvalósítása beruházásként számolandó el a társaságnál. Jogszabályirendelkezés alapján a megvalósított közutat, a rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Negatív előjelű számla

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egyértelmű, hogy mit kell érteni a"sign-on" bónuszon. Ha a partnerrel kötött szolgáltatási szerződésmeghosszabbításáért a kérdező cég jutalmat, bónuszt kíván fizetni, akkor vagy aszolgáltató számláz magasabb összeget a kérdező cég felé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem, mert az sérti mind aszámviteli törvény, mind a Ptk. előírásait, sőt adófizetési kötelezettségeltitkolását is eredményezheti. A számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköznekminősül a telek és a rajta felépült épület....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
1
34
35
36
51