Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A követelés értékesítésekor az eladó a kapott ellenértéket (az 5 millió forintot) az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének előírásából következik: az eladónak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az 1998-ban lízing útján beszerzett, 1999 folyamán a vállalkozás (bt.) tulajdonába átkerült haszonjármű értékesítésére vonatkozóan jogszabály előírást nem tartalmaz. Így tehát a jármű bármikor, bárkinek értékesíthető. Az értékesítéssel az eszköz kikerül a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen költsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Ezzel szemben árbevételünk van. Helyes ez így számvitelileg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, termék előállításánál nincs (nem lehet) alvállalkozói munka. A termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás nem minősül a Ptk. szerinti alvállalkozásnak, de nem lehet közvetített szolgáltatás sem, mivel nem felel meg az új Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Megszüntetett egyesülettől kapott összeg elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünk tagja volt a Tojástermelők Egyesületének. Az egyesület közgyűlése megszüntette az egyesületet, és úgy döntött, hogy az egyesület tőkéje a tagok által befizetett tagdíj és kockázati alap befizetése arányában visszaosztandó. A visszaosztott összeget hova kell könyvelni? Van-e szó ez esetben áfáról?
Részlet a válaszából: […] Az egyesülethez befizetett összeget (tagdíj, kockázati alap) a befizetéskor az eredmény terhére (költségként) kellett elszámolni, amellyel általában nem kellett növelni a társasági adó alapját. Ebből következően, a visszakapott összeget az eredmény javára kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Tenyészállat kényszervágása, selejtezése

Kérdés: Tenyészállat kényszervágásának (selejtezésének) költségei növelik-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tenyészállatokat az új Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni. Ebből következően, a tenyészállatok selejtezésekor az új Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

Kérdés: A cég motoralkatrész-kereskedelmi tevékenységének megszüntetését (1999. szeptember) követően a 3 900 000 Ft értéken nyilvántartott árukészletét 400 000 Ft + áfa értéken értékesítette (2000. decemberben). Kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2000-ben hatályos előírása [3. számú melléklet A) fejezet 3. pontja] szerint nem a vállalkozás érdekében elismert költség, ráfordítás "készlet értékesítése, apportálása esetén az ellenértéket meghaladó könyv szerinti érték, ha a bevételként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával

Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A társaság által az MRP részére átadott pénzeszköz végleges pénzeszközátadásnak minősül, és ennek megfelelően az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének nb) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
49
50
51
52