Találati lista:
571. cikk / 1156 Jelentős összegű hiba
Kérdés: Társaságunk 2009. évre jelentős összegű hibát tárt fel, amely egy 2010. évi teljesítésű (Áfa-tv. szerinti), de 2009. decemberi árbevételt tartalmaz. Ehhez szeretném a segítségüket kérni, hogy a mostani jogszabályok alapján mi a helyes könyvelési eljárás az önellenőrzés után.
572. cikk / 1156 Igazolás az üzleti ajándékról
Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
573. cikk / 1156 Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás
Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
574. cikk / 1156 Kölcsön, ami a könyvekben nem szerepel
Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!
575. cikk / 1156 Kötelezettség átvállalása
Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?
576. cikk / 1156 Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás
Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
577. cikk / 1156 Külföldről származó osztalék 10%-os adója
Kérdés: Magyar magánszemély 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. A ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – a magánszemély bankszámlájára történő átutalással – 2008. évben és 2009. évben kifizette. A bevallásban 25% adókulcs alkalmazásával lett az adó bevallva és megfizetve. Van-e lehetőség önrevízió keretében utólagosan alkalmazni a 10%-os adómértéket? Milyen feltételei vannak a 10%-os adókulcs alkalmazásának?
578. cikk / 1156 Eladhatatlan személygépkocsi értékvesztése
Kérdés: Egyik ügyfelünk új gépjárművek forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik. 2010. december 31-én készleten lévő személygépkocsik közül 2 db-ot 2008. 04. hónapban vásároltak. Ezek a járművek teljesen újak, nulla kilométeresek. Mégis értékvesztesnek lehet nyilvántartani, mert senki nem akarta megvásárolni 2010-ben, de eddig 2011-ben sem. Az ügyfelek az idén gyártott járművek iránt érdeklődnek, nem foglalkoznak a 2008. évben gyártottakkal. Elszámolhat-e az autókereskedő a 2008. évben vásárolt járművek után értékvesztést? Akkor is, ha időközben ezeknek a típusoknak a beszerzési ára az egyiknél nőtt, a másiknál csökkent?
579. cikk / 1156 Vezetői értekezlet teája, kávéja
Kérdés: Cégünknél napi és heti rendszerességgel van vezetői értekezlet, amelyen dolgozóink teát és kávét is fogyasztanak. 2011. évben hogyan kell elszámolni ezt a költséget? Milyen adóvonzata van és kinek kell megfizetnie?
580. cikk / 1156 Üzleti ajándék gyakorisága
Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?
