1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?

Kérdés: A 2007. adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő cég zárt végű pénzügyi lízing finanszírozással vásárolt 2007. év nyarán egy új gépet. Azt 2007 nyarán üzembe is helyezte. Kérdés, hogy igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezvény? Egy másik cég importból beszerzett szintén egy új gépet 2007. év őszén. A külföldi eladó által számlázott összeget átszámlázta a lízingcégnek kiegyenlítés céljából. A lízingcég zárt végű pénzügyi lízing szerződést kötött a céggel, a finanszírozás érdekében. A gép üzembe helyezése 2007. decemberben megtörtént. Kérdésem: ez esetben is igénybe vehető-e a 2007. évi társasági adó megállapításánál a beruházás alapján járó adóalap-kedvezmény?

Kérdés: Cégünk egyik partnere halálos közúti balesetet szenvedett, árván maradt gyermekének szeretne a cég vezetősége 1 000 000 Ft-ot a gyermek nevére szóló bankszámlán elhelyezni. Kérdésünk, hogy milyen tételként számolhatjuk el ezt a kiadást, és milyen adó-, esetleg illetékfizetési kötelezettséggel kell számolnunk?

Kérdés: Két cég tulajdonosi szerkezete a következő: Megnevezés Alma Kft. Körte Kft. X. Y. 61% A. B. 39% X. Y.-né 61% A. B.-né 39% Kérdés, hogy 2008. január 1-jétől kapcsolt feleknek minősülnek-e a cégek a közeli hozzátartozói viszony alapján? Lesz-e év végén konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettsége a két cégnek? A társasági adóról szóló törvény értelmében a két cég közötti szerződésekre kell-e szokásos piaciár-nyilvántartást vezetni?

Kérdés: "A" vállalkozás munkajogi jogutódlással átveszi "B" társaság munkavállalóit a hónap első napjával. Adminisztrációs hibák miatt az átvétel csak a hónap 15. napjával történik meg. "A" és "B" vállalkozás megállapodtak abban, hogy a hónap első felére eső munkabért és annak járulékait, amelyek "A" vállalkozásnál merültek fel, "B" társaság megtéríti. Kell-e számláznia "A" vállalkozásnak "B" társaság felé? Ha igen, akkor az áfát fel kell-e számítani? Ha kell számlázni, a számlán milyen jogcím szerepeljen?

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 – K 98, illetve T 88 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?

Kérdés: Hogyan járok el szabályosan abban az esetben, ha a vállalkozás támogatás keretében szerzett be egy tárgyi eszközt? A beszerzés megtörtént 2005-ben, ezzel kapcsolatos értékcsökkenés folyamatosan elszámolásra került évről évre. A támogatás lehívása a szükséges időpontban megtörtént. A támogatás pénzügyi rendezése 2008-ban valósult meg. A tárgyi eszköz 33%-os értékcsökkenéssel került elszámolásra. A támogatást elhatároltuk 2007-ben, az erre az évre eső értékcsökkenés alapján a bevételek között elszámolásra került az arányos rész. Hogyan kell a fennmaradó támogatás elszámolását rendezni, ha 2005-2006-ban nem volt a bevételek között elszámolva az értékcsökkenéssel arányos rész, mivel nem volt elhatárolás sem? A támogatott eszköz értékcsökkenése ez évben kifut, de kevesebb, mint az elhatárolások között kimutatott támogatás összege. Önrevízióval a társasági adót rendezni kell 2005-2006-os évre, vagy 2008-ban a fennmaradó elhatárolást bevételként elszámolom, függetlenül attól, hogy a felmerült költség nem arányos a bevétellel?

Kérdés: A társaság 2007. évben szállítójától helyesbítő számlákat kapott a 2001-2002. évi teljesítéshez kapcsolódóan. A számlák könyvelése után a 2001-2002. évekre elszámolt költség csökkent, illetve a 2007. évben a számvitelben kimutatott adózás előtti eredmény magasabb lett. A 2007. évi társaságiadó-bevallásban a fenti összegek adóalap-csökkentő tételként szerepeltek, 2002. évre vonatkozóan a 0729 bevallás benyújtása után önrevízió keretében vallották be az eredménytöbblet társasági adóját. Kell-e önellenőrizni a 2001. évi társasági adót, vagy tekinthető-e adózás szempontjából elévült kötelezettségnek?