Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéshez kapcsolódóan először pontosítani kell, a sajáttőke elemei között nincs fejlesztési tartalék, a Tao-tv. szerinti fejlesztésitartalék a lekötött tartalék része. A Gt. 267. §-a alapján az alaptőke leszállításáról aközgyűlés dönt. A közgyűlési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás közös tulajdonossal

Kérdés: AAA Kft. 100%-ban az XXX Kft. tulajdona. Összeférhetetlen-e, ha az AAA Kft. rendszeresen oda-vissza dolgozik BBB Kft.-vel (melynek úgyszintén XXX Kft. a 100%-os tulajdonosa)? Kapcsolt vállalkozás-e a fenti helyzet? AAA Kft. és BBB Kft. adózása szempontjából van-e jelentősége, hogy közös a tulajdonosuk (XXX Kft.)? Másképpen kell adóznia az AAA Kft. és a BBB Kft.-nek és/vagy a XXX Kft.-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A három kft. egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban vana Tao-tv. előírása (4. § 23. pont) alapján, mivel ugyanaz a személy (XXX. Kft.)mind a kettőben (AAA Kft.-ben és BBB Kft.-ben) többségi befolyássalrendelkezik. A példa szerinti esetben AAA Kft. és BBB Kft....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A veszteségelhatárolás a Tao-tv.-ben használt elnevezés, ésazt jelenti, hogy ha egy adóévben negatív az adóalap (nem az eredmény), akkorazt el lehet határolni. Az elhatárolásnak pedig az a lényege és jelentősége,hogy azzal (vagy egy részével) abban az adóévben, amelyben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:

Műsorelosztó rendszer számlázása

Kérdés: Ha egy vezetékes műsorelosztó rendszert vásárolunk, helyes-e ha a komplett rendszerre állítják ki a számlát? Vagy tételes, annak részegységeit tartalmazó számlát kell kiállítani? Az áfa levonására melyik számla ad jogot? Mikor kedvezőbb az értékcsökkenési leírás elszámolása az adótörvény szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy akérdésben szereplő vezetékes műsorelosztó rendszer milyen elhasználódású,illetve rendeltetésű eszközökből tevődik össze. Feltételezzük, a vezetékesműsorelosztó rendszert különböző minőségű vezetékek, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt a kérdésünk az, miért mutat ki kártérítésmiatti követelést a cég? Az Szt. alapján csak a bíróság által jogerősenmegítélt kártérítési követelést lehet követelésként a könyvekben kimutatni. Hailyen kártérítés-követelésről van szó, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Iskolatámogatás

Kérdés: A kft. a helyi iskolát támogatná azzal, hogy sportfelszerelést vásárol részükre. Ha a cég a saját nevére kéri a számlát, hogyan tudja elszámolni? Van-e egyéb vonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég nevére szóló számlával vásárolt sportfelszerelést avásárolt áruk között kell a beszerzéskor állományba venni. Amennyiben már avételkor eldöntött az, hogy az így vásárolt sportfelszereléseket a helyiiskolának átadják, akkor a számlában előzetesen felszámított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)

Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a vállalkozás és a leányvállalat kapcsolt vállalkozásnakminősülnek, akkor mindkettőjüknek el kell készíteni a szokásos piaci árravonatkozó nyilvántartást (kivéve ha a kivételek közé tartoznak, pl.kisvállalkozásnak minősülnek). Ezenkívül a kamatmentes kölcsönre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A végelszámolással kapcsolatos jogi kérdéseket, feladatokata 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) VIII. fejezete (a 94-118. §-ai)részletezik. Ezekre a válaszban részletesen nem térünk ki. Itt csak annyitjegyzünk meg, amennyiben a kérdező cég betéti társaság, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére

Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre adandó válaszhoz a következőket vegyükszámításba:– a kivitelezőnek az építtető kft. által igazolt számlájátaz elfogadott forintösszegben kell a beruházási számlán elszámolni, és aberuházási szállítóval szemben kötelezettségként kimutatni (T 161,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Visszafizetés részben másnak jutalék ellenében

Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó válasz előtt az 1 millió forint összegűengedményt kell minősíteni. A tartozásátvállalás szabályait a Ptk. 332. §-a tartalmazza.Az ebben foglalt követelményeknek a kérdésben foglalt eset megfelel, mivel avevő szállítója mint jogosult a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:
1
…
75
76
77
…
118