Találati lista:
431. cikk / 528 Baleseti táppénz utólagos megfizetése
Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
432. cikk / 528 Fejlesztési tartaléknál nagyobb összegű beruházás
Kérdés: Az előző évben a törvény által meghatározott értékben (120 E Ft) fejlesztési tartalékot képeztünk, ez évben ennél magasabb összegű (150 E Ft) beruházást valósítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha a beruházást megosztjuk, és az üzembe helyezés után a 120 E Ft értékű rész után nem számolunk el a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést?
433. cikk / 528 Vásárlói pontok beváltása vagy ajándék
Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?
434. cikk / 528 Betöréses kár kártérítésének elszámolása
Kérdés: A vendéglátóegységnél betörés történt. Az italkészletet elvitték, amelynek a beszerzését lekönyvelték, az áfabevallásban is szerepelt. A biztosító kártérítést fizetett. Ez a bevétel áfaköteles? A vállalkozó bevételét képezi? És így az adóalap része?
435. cikk / 528 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
| Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
| Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
| Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
| Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
| Arány % | 20 | 80 | 100 |
436. cikk / 528 Vásárolt készletek selejtezése
Kérdés: Cégünk divatáru forgalmazásával foglalkozik. Sok termékünk egy idő után eladhatatlanná válik. Hogyan történik a selejtezés könyvelése, ha a cég az árubeszerzést közvetlenül az ELÁBÉ-ra számolja el, folyamatosan nem vezet készletnyilvántartást, a leltárkészletet év végén vezetjük át a 2. számlaosztályba? A készletselejtezésnek van-e társaságiadó-alapot módosító hatása? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
437. cikk / 528 Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás
Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
438. cikk / 528 Előre fizetett bérleti díj
Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
439. cikk / 528 Ingatlancsere jelképes összegért
Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?
440. cikk / 528 Tagi hitel (kölcsön) elengedése
Kérdés: Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
