Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A megkapott államháztartási támogatást a pénzmozgássalegyidejűleg rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), majd azthalasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9894 – K 4832).Az adóalapot nem képező államháztartási támogatás esetén azÁfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy először a szerződésaláírásakor kifizetett jelentősebb összeget kell minősíteni. Minek kell,illetve lehet tekinteni? Bérleti díj nem lehet, mert a bérleti díj egy eszközmeghatározott idejű használatához kapcsolódik akkor is, ha azt előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Ingatlancsere jelképes összegért

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert egyrészt ellentmondásos,másrészt jogszabályellenes gyakorlatot tükröz.A Ptk. 378. §-a alapján: ha a szerződő felek dolgoktulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvételszabályait kell megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Tagi hitel (kölcsön) elengedése

Kérdés: Évek alatt felgyülemlett tagi hitel elengedésére van-e lehetőség? A tagi kölcsönről a beltag lemond a bt. javára. Hogyan kell ezt számvitelileg kezelni? Kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A tag az általa adott kölcsönt (hitelt) elengedheti. A tagés a társaság közötti különmegállapodásban kell rögzíteni az elengedés tényét,az elengedett összeget, azt, hogy mikor folyósított és milyen összegű tagikölcsön(ök) kerül(nek) elengedésre, továbbá utalást arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak a választ adó számára nemértelmezhetők, nem talál megfelelő indokot arra, hogy a szolgáltatást nyújtónála végzett tevékenység költségeinek a fedezetére miért nem kell a számlázottbevétel. A motiváló tényezők ismerete nélkül konkrétan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Adóhiány könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszhoz ismerni kellene, hogy milyen adóhiányrólvan szó. A kérdésben szereplő számlaösszefüggés alapján áfahiányra lehetkövetkeztetni. Bár az egyéb ráfordításkénti elszámolás logikusnak tűnik, de nemmindegy, hogy az áfahiány miből adódott.Ha például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címke:

Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján azadózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnakminősülő adózó– a korábban még használatba nem vett, a műszakiberendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:    

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] A termelési, a szolgáltatási tevékenységben, azaz abevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök értéke után terv szerintiértékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, alapvetően azért nem, mert ezeneszközök már nem lehetnek a tárgyi eszközök között, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Értékpapírok értékvesztése

Kérdés: Befektetési célú vagy forgatási célú értékpapír értékvesztése – felszámolás miatt – növeli-e a társasági adó alapját 2004-ben, illetve 2003-ban?
Részlet a válaszából: […]

Sem a befektetett eszközök, sem a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok elszámolt értékvesztésével a társasági adó megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kellett növelni sem 2003-ban, sem 2004-ben.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
Kapcsolódó címkék:  
1
44
45
46
54