618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?

Kérdés: Anyag- és áruvásárláshoz kapcsolódó – éven túli – szállítói tartozás átalakítható-e alárendelt kölcsöntőkévé a szállító beleegyezése és a számviteli törvényben előírt szerződés megkötéséhez való hozzájárulása alapján? Az elmúlt két évben a vevő forgalma jelentősen visszaesett, nagyon komoly fizetési gondjai vannak, fizetni csak hosszabb távon, a piacok visszaszerzését követően tudna. A szállító 23 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a cégben az elmúlt évben.

Kérdés: Egy külföldi cég ügyvezetője és egyben könyvelője voltam. A megbízásom 2009-ben lejárt. A tulajdonost minden évben megpróbáltam elérni, eredménytelenül. Eddig beadtam a bevallásokat és a mérleget, bízva abban, hogy előkerül a tulajdonos. Most már semmi reményt nem látok erre. A céget én megszüntetni nem tudom. Tartozom-e valahová bejelentési kötelezettséggel? A kft. 2009 óta nem folytat tevékenységet. Nem tudom, ebben az esetben mi a jogkövető magatartás? A cégnek az állammal szemben nincs tartozása.

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?

Kérdés: A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?

Kérdés: A kft. tagja az elmúlt években tagi kölcsönt nyújtott a kft. részére. A tag lemondana a visszafizetésről. Milyen adó és illeték terheli a kft.-t ebben az esetben és milyen a tagot?

Kérdés: A társaságnál a végelszámolás befejeződött. Elkészítették a végelszámolást lezáró beszámolót és a vagyonfelosztási javaslatot, amelyet a taggyűlés el is fogadott. A társaságnak volt egy határozott idejű bérleti szerződése, amelyhez kapcsolódó kötelezettség és költség a bérbe adó társaság számlája alapján be is került. A végelszámolás befejezése és a társaság törlése között azonban újabb szerződést kötöttek a bérbe adó társasággal, ami alapján visszafizetésre került a határozott idejű bérleti díj időarányos része. Ez azonban nem szerepel a társaság könyveiben és a már aláírt elfogadott beszámolóban. Mit tegyen a társaság ezzel a számlával, amelyen áfafizetési kötelezettség is felmerült, illetve nincs rendelkezés erről a követeléséről a vagyonfelosztási javaslatban sem? Mi a helyes megoldás számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: Belföldi szállítótól eurós számlát kaptam. Forintban az áfát is feltüntette a szállító. Azt állítom be az áfabevallásba. A számvitelben hogyan könyvelem? A számla szerinti teljesítés időpontja alapján számolom ki a választott árfolyamon az áfaalapot? A szállítót nem a teljesítési időpontban egyenlítem ki, nem euróban, hanem a forintszámlámról. A szállítónál is lesz egy árfolyam-különbözet meg az áfánál is? Ha nyitok egy devizaszámlát a jövőben, és devizában egyenlítem ki a következő szállítómat, akkor a számvitelben milyen árfolyamot kell alkalmaznom?