618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?

Kérdés: "A" társaságnak nincs szüksége 3 db – nem zárt végű pénzügyi lízing keretében – lízingelt járműre. Ezért a járműveket a hitel átvállalása fejében átadná "B" társaságnak, további fizetési kötelezettség nélkül, azaz 0 forintért. Hogyan kell ezeket az eszközöket az "A" kft. könyveiből kivezetni és a "B" társaságnál állományba venni? A járművek bruttó értéke 19 M Ft, az elszámolt értékcsökkenés 5 M Ft, a nettó érték 14 M Ft, a még fennálló hitel összege: 9 M Ft.

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]

Kérdés: A pakolási tevékenységhez kapcsolódóan probléma a végrehajtási előleg díjának, illetve a fizetési meghagyás díjának a számviteli elszámolása. Jelenleg egyéb követelésként számoljuk el. Amennyiben nem térül meg, ezen a számlán ragad az általunk megfizetett összeg. Helyes ez az elszámolás? Nem lenne célszerűbb a megfizetést költségként, megtérülést pedig egyéb bevételként könyvelni?

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?