3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?

Kérdés: Cégünk egy országosan forgalmazott termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon. A termék gyártója nemzetközi szinten a termék forgalmazásával kapcsolatban új irányelveket, teljesen új designt alakított ki, amivel párhuzamosan a termék egy új verzióját is bevezette a nemzetközi piacon. Hogyan kezeljük azt a problémát, hogy az új termék és az új design bevezetésével kapcsolatban ugrásszerűen megemelkedett a marketingköltség?

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!

Kérdés: A 2904. kérdés értelmében az eladott étkezési utalványokat csak kötelezettségként kell kimutatni. A válasz az áfáról nem szól. További kérdésem, a külső cégnek eladott étkezési utalványokra, amelyeket a munkavállalók megkapnak, és az eladást követően váltanak be társaságunk konyháján, vonatkozik-e az Áfa-tv. 59. §-a?

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?

Kérdés: A társaság vagyoni értékű jog megvásárlása érdekében hitelkeret-szerződést kötött a pénzintézettel. A jelentős értékű üzemeltetési jog ingatlanokhoz és egyéb eszközökhöz (gépek, járművek) kötődik. A hitelszerződés rögzíti, hogy a hitel az eszközök átadási ütemének megfelelően kerül folyósításra. Az eszközök átadása és a hitelszerződés megkötése között eltelt majdnem egy év, ezalatt a hitel nem került folyósításra, de a hitelszerződésből eredően komoly bankköltség (szerződéskötési díj és kezelési költség) merült fel. Ezen tételek számviteli elszámolásának mi a helyes módja? Beruházási költség? De a vagyoni értékű jog nem beruházás! Bankköltség mint elszámolt költség időbeli elhatárolással?

Kérdés: A legutóbbi új jövedékiadó-változás miatt a leltározott készletérték-különbözetet be kellett-e vallani, illetve befizetni? A területi APEH szerint igen, de a törvény szerint nem, mivel csupán a 2006. évben kellett utoljára befizetni. Mi az igazság? Mi bevallottuk, sokak szerint nem kellett volna. Az új rendelkezés nem írja felül a törvényt, még ha azt nem is aktualizálták egységes szerkezetbe?

Kérdés: Társaságunk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, és együttműködési megállapodás alapján szakmunkástanuló-képzés van. Társaságunk a 2028-as kérdésre adott válasz alapján könyveli a megfelelő tételeket. A 3598-as kérdésre adott válaszból nem olvassuk ki, hogy ezt mi helyesen könyveljük. Ugyanis a válaszban nem található, hogy a szakmai gyakorlati képzés összegyűjtött költségeinek megfelelő összeget, mint saját előállítású eszközök aktivált értékét készletre kell venni. Melyik kérdésre adott válasz alapján könyveljük a szakképzési hozzájárulást?

Kérdés: A bíróság ítélete alapján visszaigényelhető fellebbezési eljárási illetéket az APEH visszautalja. Hogyan kell könyvelni? Egyéb bevételként vagy költségcsökkentésként?