3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?

Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. évi harmadik havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyettesítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé a költségek csökkentésével, míg a márciusi szerződés szerinti összeget elszámoljuk a 2006. évi költségek között?

Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?

Kérdés: A kedvezményezett átalakulást (kiválást) követően elveszti-e az adózó az adórendszer által biztosított előnyöket, ha az átalakulás bejegyzését követően – rövid időn belül – új tagok részesedést vásárolnak a kivált társaságban? Kérdés tehát, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül-e az, ha azt szabályszerűen végrehajtják, de azt követően üzletrész-adásvételek történnek a társaságban? További kérdés, hogyan lehet végrehajtani a könyvvizsgálatot, ha a jogelőd végleges vagyonmérlegében szereplő 0 Ft adóhatás csak akkor áll fenn, ha az adóévet követő bevallásban a jogutód bejelentést tesz? A könyvvizsgáló azt javasolja, hogy a 0629-es bevallásba bekerülő "X"-elésre nyilatkoztatja a jogutódot, de az iratokat már a végleges vagyonmérleg elkészültekor be akarja küldetni. Elfogadható ez?

Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?

Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.

Kérdés: A beszámoló közzétételének és auditálásának díját el kell-e határolni a mérlegfordulónapon? Mindkét összeg az előző üzleti évre vonatkozik, az összegeket is ismerem, de a könyvvizsgálat és a közzététel is csak a mérlegkészítés napja után történik, kifizetésük is csak akkor esedékes.

Kérdés: Társaságunknál pénzbeli megtérítés történik garanciális elszámolásra hivatkozással, ahol az anyagok nettó beszerzési árát, előre meghatározott óradíjjal munkadíjat és a nettó anyagár százalékában anyagkezelési díjat küldenek. Ezt a bevételt hogyan kell értelmezni, könyvelni? Értékesítés nettó árbevétele vagy egyéb bevétel? Felfogható-e utólag adott, pénzügyileg rendezett engedménynek?