Fel nem osztható szövetkezeti vagyon

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni. Mi képezi a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értékét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célra fel nem osztható vagyont létesíthet. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Céltartalék megszüntetése

Kérdés: Társaságunk képzett a várható veszteségekre céltartalékot 2000. év végén a vevővel szembeni követelésekre. Mi a könyvelési teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év (ez 2001.) mérlegfordulónapjáig meg kell szüntetni, az egyéb bevételek közötti elszámolással.Az új Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a követelések könyv szerinti értéke és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásként csak akkor jelenhet meg a könyvekben, ha maradéktalanul kielégíti a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeket.A Htv. fenntartja az alvállalkozói teljesítések levonhatóságát, akkor is, ha az nem felel meg a közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó alapja

Kérdés: Az iparűzési adó értelmező rendelkezései között az elábé, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatás fogalmi meghatározásánál szereplő csökkentést hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőt vélhetően az érdekli, milyen szerepet töltenek be az iparűzésiadó-alap megállapítása során a nettó árbevétel-csökkentő tételek törvényi definíciójában szereplő, a másik két adóalap-csökkentő tételre vonatkozó kitételek. Ezek funkciója nem más, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, s ekképpen részben vállalkozási tevékenységet folytat. A Htv. szerinti telephely alatt ugyanis azt az ingatlanjellegű (épület, telek) üzleti létesítményt kell érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] ...nem alanya az iparűzési adónak.Természetesen amennyiben az ingatlanalap, mint jogi személy, épület, beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonosává válik, akkor terhelheti helyiépítményadó-, telekadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: sportoló szolgáltatása

Kérdés: Az egyéni vállalkozóként működő sportoló sportszolgáltatást nyújt a kft.-nek, a kft. pedig reklámszolgáltatást nyújt megrendelőjének. Figyelembe lehet-e venni közvetített szolgáltatásként az iparűzési adó alapjánál a játékos szolgáltatását? (A játékos által viselt mezen fel van tüntetve a reklámozó cég neve!)
Részlet a válaszából: […] ...során.Ahhoz, hogy egy szolgáltatást közvetített szolgáltatásként lehessen értékelni, szükséges, hogy teljesülnek a tartalmi feltételek (változatlan formában részben vagy egészben történjen a szolgáltatás közvetítése), illetőleg a számlázási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] ...évi eredmény elszámolásakor a tőketartalékba helyezett, fel nem osztható szövetkezeti vagyonba tartozó összeget a 2001. évi nyitó tételek könyvelése után a tőketartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Külföldinek nyújtott reklámszolgáltatás

Kérdés: Ha a reklámszolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági társaság külföldi székhelyű, a reklámot szolgáltató vállalkozó pedig belföldi, és belföldi építményen helyezi el a reklámot, a tevékenység exportnak számít-e, vagy áfaköteles? Ha áfaköteles, ki és hogyan igényelheti azt vissza?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli területen) kell nyújtani. Ennek hiányában a számlázott – áfa nélküli – ellenértéket a belföldi értékesítés árbevételeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szolgáltatásnyújtás, csak annak beváltásakor. Így az üdülési csekk kibocsátójánál (elfogadójánál) a szolgáltatás igénybevételekor a beváltott üdülési csekk áfával csökkentett értékét kell árbevételként, illetve az áfát fizetendő áfaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
…
331
332
333
…
348