Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...veszik, rendeltetésük, használatuk alapján vagy a beruházások között, vagy a vásárolt készletek között, a rendkívüli bevételekkel szemben. [A rendkívüli bevételként elszámolt összeget az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint időbelileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...(Ha például egy vállalkozás lakóépületek eladási céllal való építésére alakul, már az építőipari tevékenység megkezdésekor, a telek megvásárlásakor adóalanynak minősül, hisz arra jött létre, hogy bevételszerző tevékenységet folytasson. Fordított példában:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Termőföld talajjavításának elszámolása

Kérdés: A termőföld talajjavítása a termőföld értékét növelő beruházásnak vagy telkesítésnek minősül-e? Hol számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítés értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, a teleknek az értékét, ahol a telkesítést létrehozták. A termőtalaj minőségének romlását megakadályozó, csökkentő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...az eladó a kapott ellenértéket (az 5 millió forintot) az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének előírásából következik: az eladónak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...megbontva) számlázza az általa elvégzett javítási munkákat, amelyet azután Önök a vevőiknek továbbszámláznak. Könyvelési tételek: a javítást végző beérkező számlái: T 271, 466 – K 454; továbbszámlázás a vevők felé: T 311 – K 91-92, 467; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás: szállítmányozásnál

Kérdés: Szállítmányozási szolgáltatást végző, saját fuvareszközzel nem rendelkező vállalkozónak az általa kiállított számlán kell-e szerepeltetnie elkülönítetten, közvetített szolgáltatásként az általa igénybe vett szállítási vállalkozók szolgáltatását?
Részlet a válaszából: […] ...közvetített szolgáltatás.A közvetített szolgáltatásnak nem feltétlenül változatlan áron kell megtörténnie.Ha az előbbi feltételek egésze nem teljesül, mert a szállítmányozási tevékenység valamely, a küldemény célba juttatásával kapcsolatos feladatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Fel nem osztható szövetkezeti vagyon

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni. Mi képezi a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értékét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célra fel nem osztható vagyont létesíthet. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Céltartalék megszüntetése

Kérdés: Társaságunk képzett a várható veszteségekre céltartalékot 2000. év végén a vevővel szembeni követelésekre. Mi a könyvelési teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év (ez 2001.) mérlegfordulónapjáig meg kell szüntetni, az egyéb bevételek közötti elszámolással.Az új Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a követelések könyv szerinti értéke és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
337
338
339
355