Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...vagy külföldi útszakaszhoz kapcsolódik) akkor rendelhető hozzá azadott, konkrét áruhoz, ha csak az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyretörténő beszállítása során merült fel, vagy ha több, különböző fajtájú áruegyidejű beszerzése során merült fel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...közvetett költségei közé tartoznak, az értékesítés, azértékesíthetőség érdekében merülnek fel, és nem az étolaj bekerüléséhez,telephelyre történő beszállításához kapcsolódnak.A leírtakból következően:– a nagy mennyiségben, tartályokban érkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Az alkalmazott saját személygépkocsijával történő munkába járásának kizárólag az APEH-norma + 9 Ft/km szerinti költségtérítése esetén nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Igaz ez a szabály függetlenül attól is, hogy az alkalmazott lakóhelye és a társaság telephelye (ahol ő dolgozik) ugyanazon a településen van? Ennek elszámolásához továbbra is elegendő a jelenléti ív vezetése?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres oda- és visszautazása.A hivatkozottak alapján nem jár költségtérítés akkor, ha azalkalmazott lakóhelye és a társaság telephelye (ahol ő dolgozik) ugyanazontelepülésen belül van. A munkavállaló részére a saját gépjárművel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban tisztázandó, hogy a végrehajtott beruházás sorána meglévő épületet bővítették, vagy új épületet hoztak létre a bérelt telken,illetve a bérelt épület mellett. Ez azért fontos, mert bérelt ingatlanonvégzett beruházásként csak a meglévő épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Költségtérítés vagy kiküldetés

Kérdés: A gazdasági társaság – munkavégzést nem végző – tagja minden hónapban az APEH-benzinár és a 9 Ft/km átalány alapján, útnyilvántartást mellékelve hivatalos célú gépkocsihasználatot számol el a társasággal (a gépkocsi a tag tulajdona). Az eseti gépkocsihasználatot továbbra is szeretné elszámolni. Kell-e cégautóadót fizetnie? Tudomása szerint az útnyilvántartást kiküldetési rendelvénynek kell felváltania.
Részlet a válaszából: […] ...használataalapján. Az is tisztázandó, hogy van-e a társaságnak munkát végző ügyvezetője,aki a munkát nem végző tagot a társaság telephelye (székhelye) szerintihelységből egy más helységbe munkavégzés céljából, a társaság érdekkörébetartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Kiküldetés vagy külszolgálat

Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...előírtak szerint előre kiállítanak.Előfordulhat azonban az is, hogy a hibaelhárítást nem máshelységben, hanem a munkahelyként (telephelyként) kijelölt helyen (helységben)kell elvégezni. Ez viszont nem minősül kiküldetésnek, de mint üzleti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Telephely év közbeni megszüntetése a helyi adónál

Kérdés: Egy kft. adókötelezettsége 2008. évben egy adott önkormányzat illetékességi területén megszűnt, mert az ott működő telephely bezárt (a kft. megszüntette működését az adott településen, cégbírósági végzés készült). A kft. székhelye azonban másik településen továbbra is változatlanul működik 2008. teljes évben. A megszűnt telephelyen milyen időszaki adatokból kell az iparűzési adó elszámolását elvégezni? 1. A 2008. 12. 31-i mérlegadatokból kell számolni (a záró bevallást 2009. május 31-ig kell a megszűnő telephely önkormányzatához benyújtani)? 2. Vagy 2008. 01. 01-jétől a tevékenység megszüntetésének napjáig kell időszakos mérleget készíteni (könyvvizsgálati kötelezettség van az éves beszámolóra), és ez alapján elszámolni a telephely illetékessége szerinti önkormányzattal?
Részlet a válaszából: […] ...a soron kívüli bevallás eseteit. A kérdésben említett eset ezek közöttnem szerepel. Ennek megfelelően az adózónak a megszűnt telephelye szerintiönkormányzathoz is csak az adóévet követően kell bevallást benyújtani, azaz a2008. adóévről a 2008. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...alapján végezze a munkáját. Nemminősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – a szokásos telephelyen kívül végzi. Változó munkahely esetén szokásosmunkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Művelési ág besorolás megváltoztatásának költségei

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem.A szóban forgó terület művelési ág besorolásamegváltoztatásáért a kft.-nek valójában hatósági díjat kellene fizetnie (azt isa tulajdonosok helyett!) az önkormányzatnak. Ezen hatósági díjnak a kft.-néltörténő elszámolása sem minősíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Építkezés mint telephely

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? – Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! – Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egy adott építkezés telephelyet keletkeztet egymásik államban, a két érintett állam között megkötött egyezmény, az ott nemszabályozott kérdésekben a magyar társaságiadó-törvény, illetve az OECDModellegyezményhez adott magyarázat alapján lehet eldönteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
1
24
25
26
43