1939 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?

Kérdés: Egy általunk könyvelt kft. 2004-ben működési célú állami támogatásban részesült. Az állami támogatások utáni áfaarányosítási kötelezettségének a kft. eleget tett. Gyakorlati kérdésként merült fel azonban, hogy az arányosítás kapcsán megállapított levonási hányad (0,8375) két tizedesjeggyel történő megállapításakor a kerekítés szabályait kell-e alkalmazni, vagy a jelzett eredményből, a harmadik tizedesjegytől kezdve, azok "levágásával" határozandó-e meg a levonási hányad? A kft.-nél az első módszer szerint jártunk el.

Kérdés: Kizárólag adóköteles növénytermesztési tevékenységet folytató vállalkozás vagyunk. 2004 első félévében arányosítási kötelezettséget keletkeztető állami támogatásban részesültünk. Szeretnénk megtudni, hogy már év közben – a támogatás folyósításának időpontjában – arányosítanunk kellett volna, vagy megfelelően jártunk-e el akkor, amikor e kötelezettségünknek csak a 2004. évi utolsó adómegállapítási időszakról szóló bevallásunkban tettünk eleget?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: "A" cég elmaradt haszon címén – jogerőre emelkedett bírósági határozat alapján – köteles kártérítést fizetni "B" cégnek. Az "A" cég a neki felszámított áfát levonhatja-e, illetve visszaigényelheti-e?

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?

Kérdés: Ha több részletben kerül kifizetésre a vételár, akkor a 2005. évtől hatályos új szabályok szerint az adott részletfizetések időpontjában, az adott részösszeg tekintetében kell az adót megfizetni? Ha feltételtől függő a vételár teljes összegének teljesítése, akkor a teljes – még kifizetésre nem került részt is beleértve – összeg után kell az adót megfizetni? (Az adófizetés megelőzi az adott jövedelemrész tényleges kézhezvétele időpontját?)

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?