1952 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Beruházás keretében felépítettünk egy, a gyermekeket befogadó otthont. A munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént, a szerződés szerinti összeget teljes egészében pénzügyileg rendeztük. A szerződés 2% jótállási biztosítékot köt ki, melyet a kivitelező bankgarancia formában nyújtott a részünkre. Hogyan kell a bankgaranciát nyilvántartani a könyveinkben, hogyan könyveljük le?

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.

Kérdés: Segítségüket kérem a munkavállalókkal szembeni leltárhiányból eredő kártérítés könyvelésével kapcsolatosan. Hogyan alakulnak pontosan a könyvelési tételek? A leltárhiány kollektív szerződésben és munkaszerződésben rögzített módon, határozattal közölt összegét elő kell-e írni a munkavállalóval szembeni követelésként az egyéb bevételekkel szemben (T 3612 – K 9632)? Apénzügyi rendezés nem történik meg az adott üzleti évben, mert a munkavállalók részletfizetési kedvezményt (24 hónap) kapnak a munkáltatótól az összeg befizetésére, így a kártérítés egy része folyik csak be az adott évben. Kérem, ismertessék a pontos kontírozási tételeket!

Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.

Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?