1939 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Magyar, áfás magánszemély euróban kiállított számlájának ellenértékét német bankszámlára szeretné utaltatni. Külföldön vállalkozási tevékenységet nem folytat. A NAV ezt elfogadja?

Kérdés: A vevőkkel szembeni követelések kiegyenlítésének sajátos módjával kapcsolatosan kérdezek: tartozásátvállalás, teljesítéselvállalás és tartozáselvállalás. A tartozásátvállalás a Ptk. szerint egy háromoldalú megállapodás: a szerződés kötelezettje helyébe egy harmadik személy, az átvállaló lép, így a jogosult a teljesítést csak tőle követelheti. A régi kötelezett helyébe egy új kötelezett lép. A számviteli törvényben nincs szó arról, hogy a jogosultnál kell-e könyvelni, és ha igen, mit. Mivel a jogosult már csak az átvállalótól követelheti a teljesítést, akkor a kérdező szerint az eredeti vevőkövetelés már nem áll fenn, az átvállalóval szembeni követelést egyéb követelésként kell kimutatni. A teljesítményátvállalás két fél közötti ügylet, egy harmadik személy állapodik meg a kötelezettel, hogy ő fog teljesíteni a jogosult felé. Ezt megteheti közvetlenül (ő fizet), vagy úgy, hogy az eredeti kötelezettnek bocsátja rendelkezésre a fizetendő összeget. A szerződés kötelezettjének személye nem változik. Jól gondolom, hogy a jogosult könyveiben ilyenkor nincs változás? Az átvállaló és a kötelezett pedig itt is egyéb bevételt, illetve egyéb ráfordítást könyvel. Tartozáselvállalás a teljesítéselvállalásból akkor lesz, ha erről a megállapodásról értesítik a jogosultat is. Ilyenkor egyetemleges kötelezettség jön létre. Jól gondolom, hogy ilyenkor a jogosult könyveiben marad minden változatlan, mivel a követelés csak egyszer mutatható ki?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!

Kérdés: A köztestület magánszemély tagja késedelmesen utalta át a tagdíjat, 10 000 forintot. Késedelmi pótlék címén 1000 Ft kötelezettsége keletkezett. A köztestület könyvelése az átutalt tagdíjból levonta a késedelmi pótlékot, mintha 9000 forint érkezett volna befizetésként. Véleményem szerint ez a könyvelési mód nincs összhangban a számviteli törvény előírásaival. Mi a szabályos eljárás?

Kérdés: Óvodai szakmai anyagok (vagy egyéb: pl. nyomtatófesték) készpénzes vásárlása esetén a kiadási pénztárbizonylaton, a "Pénztár fizessen az alábbiak szerint" alatt nem a pénz felvevőjének neve szerepel (aki vásárolt), hanem azé, aki a számlát kiállította (szállító). A pénzt közvetlenül a dolgozó részére fizetik ki a pénztárból, ő írja alá a kiadási pénztárbizonylatot. Kis összegű beszerzésekről van szó, előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igényelnek. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!

Kérdés: A horgászegyesület az éves tevékenységéhez a MOHOSZ-tól horgászokmányt, igazolványt és bélyeget kap albizományosi szerződés alapján, számlázás nélkül. Ezeket az értékcikkeket az egyesület magánszemélyek felé értékesíti, amiről számlát vagy nyugtát állít ki. A beszedett ellenérték és a forgalmazási jutalék különbözetét átutalja a MOHOSZ részére. Az egyesület a jegyzőkönyv alapján átvett értékcikkeket hol, miként mutassa ki a könyveiben? Az értékesített cikkek az egyesületnél költségek vagy ráfordítások lesznek? Az egyesület nem közhasznú, a tevékenysége csak alapcélt szolgál.

Kérdés: Munkavállalók az anyavállalatnál vannak. Együttműködési megállapodás rögzíti, hogy az anyavállalatnál lévő munkavállalók egy része kizárólag a leányvállalat feladatait látja el. Ezen munkavállalókhoz kapcsolódó alábbi költségeket közvetlenül viselheti-e a leányvállalat, ha a számla a leányvállalat nevére szól, és a kifizetésekhez kapcsolódó adó- és járulékterheket megfizeti: a képzés költségei (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás), külföldi kiküldetés (szállás, utazás, étkezés), mobiltelefon számlája, kávé-, vízfogyasztás.

Kérdés: Társaságunk egy független vállalkozástól vett igénybe szolgáltatást. A késedelmes/hibás teljesítésből adódóan a számla összegének egy részét nem fizettük ki, és a különbözetre kötbérszámlát állítottunk ki. A kötbérszámlát és a szállítói tartozást időközben kompenzáltuk. Az egyeztetések során kiderült, hogy a partner vitatja a kötbér jogosságát. Az Szt. szerint nem mutathatunk ki a mérlegben el nem fogadott, kétes követeléseket. Mi a teendő ebben az esetben? Hogyan kell eljárnunk helyesen, ha társaságunk jogosnak ítéli a követelést, de a partner azt vitatja?