614 talált állásfoglalás a térítés nélkül kifejezésre

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?

Kérdés: A kft. közhasznú alapítványt hozott létre, amelyhez az alapítói vagyont pénzben, valamint telek formájában adta át. Az alapítvány bejegyzésre került. Helyesen járt-e el az alapító, ha a rendelkezésre bocsátott vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között számolta el?

Kérdés: Cégünk gyógyászati termékek értékesítésével foglalkozik, és pontgyűjtő akció keretében ösztönözzük vevőink vásárlásait. A vevők termékeinket kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítik. A vásárláskor összegyűjtött pontokért az előre meghirdetett katalógusunkból tudnak a vevők választani. Az ajándékot átvételi nyilatkozattal vetetjük át. Ajándéktárgyak áfáját levonjuk, az ajándék értékével a társasági adó alapját nem növeljük meg. Az ajándékot marketingköltségként könyveljük, de engedményként értelmezzük. Mi a helyes számviteli elszámolás? A könyvelés módja befolyásolja-e adózási gyakorlatunkat?

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?

Kérdés: Társaságunk év közben elsődlegesen a költségszámlákra könyvel, készletszámlákat nem vezet. A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál is így járhatunk el? A beszerzések 582. számlán történő gyűjtése megfelelő? A saját vállalkozásban végzett beruházások könyvelésére vonatkozóan kérünk tájékoztatást?

Kérdés: A Számviteli Levelek 84. számában az 1734. kérdésben adott válaszban foglalkoztak a termékben adott engedménnyel. Sajnos nem világos számomra a számla kiállításának módja. Ügyfelünk törzsvásárlóinak – bizonyos forgalom elérése után – 1-1 cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Az utolsó sorban ezt az értéket mínusz előjellel kell feltüntetni? Vagy elegendő csak külön szövegben közölni a vevővel, hogy az utolsó tétel ingyenes? Ezzel csökkentve a fizetendő összeget?

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?