1366 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára a mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott összeget. A visszautalt összeg 2 db "tartozik jellegű" és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei, míg a "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatottak. Helyesen jártunk-e el 2005-ben, ha a visszatérített összeget egyéb bevételként számoltuk el?

Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?

Kérdés: Egy társadalmi szervezet a testületi ülésein megjelentek részére személygépkocsi hivatalos célú használatáért (kiküldetési rendelvény alapján) költségtérítést fizet, mely költségtérítés nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Kell-e költségnyilatkozatot tennie a költségtérítésben részesülőknek, illetve van-e valamiféle adatszolgáltatási kötelezettsége a kifizetőnek?

Kérdés: A kaució könyvelése annak átadásakor, átvételekor. Amennyiben nem kerül visszaadásra, mert valamilyen okozott kár kiegyenlítésére használják fel, akkor hogyan kell könyvelni? Áfavonzata van?

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?

Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?

Kérdés: A 2006. évi X. tv. 104. §-ában foglaltak alapján történő térítésmentes szövetkezeti üzletrész átvétele és annak kötelező bevonásával kapcsolatos helyes (ajánlott) számviteli elszámolásához kérnék segítséget.

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati hatáskörbe utalt, kötelező közszolgáltatási körbe tartozó hulladékgazdálkodási szolgáltatást végez. A vonatkozó törvény szerint a közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék 2001. évtől adók módjára behajtandó köztartozás. Társaságunk a törvényi előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, de az adók módjára történő behajtás során meg nem térülő díjak rendezése nem rá tartozik. A 2000. évi XLIII. törvény 26. §-a szerint: "Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – a feladathoz kötött állami támogatás terhére – a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot a közszolgáltató részére." Mi az eljárás akkor, ha a közszolgáltató céget alapító önkormányzat esetében a törvény idézett előírása nem valósul meg? Az önkormányzat melyik közigazgatási szervének a feladata a behajthatatlanság tényének dokumentálása? Elzárkózhat-e az érintett önkormányzat a meg nem térült díjhátralék megtérítésének igényétől azzal, hogy nem rendelkezik a törvényben előírt feladathoz kötött állami támogatással? Helyesen értelmezzük-e, ha a meg nem térült díjhátralékok önkormányzattal szembeni érvényesíthetősége fennáll, nem a "tartozásátvállalás", hanem a "követelésengedményezés" szabályait kell alkalmazni?