1366 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 2004-től hatályos előírása szerint [3. számú melléklet B) fejezet 3. pont] a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra. A kivételek között a törvény nem sorolja fel a melléklet 14. pontját, amely a képzési költségek vállalkozási tevékenység érdekében történő elismerésének a feltételeit határozza meg. Kérdés, ha a társaság a vele munkaviszonyban álló személy iskolai rendszerű képzésének költségét megtéríti a magánszemélynek, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a törvény szerint vagy nem?

Kérdés: Hogyan alakul a cégautó utáni adózás 2004-ben a személyi jövedelemadóban?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha az egyházi intézménynek saját konyhája van?

Kérdés: Cégünk a vidékről bejáró munkavállalóinknak megveszi a munkába járáshoz szükséges bérleteket, majd a bérletek árának 20 százalékát megtérítteti. A bérletről szóló számla áfája levonható-e? A dolgozók által megtérített 20 százalékról összevontan lehet-e számlát kiállítani? Mi a fizetendő áfa alapja?

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?

Kérdés: Fizikai dolgozóink részére munkaruhát adunk. A munkaruhák megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti munkaruházati termékeknek. Az így adott munkaruhát anyagköltségként, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni? Hasonló a kérdés a jogszabály alapján adott védőital-juttatással kapcsolatosan is.

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?

Kérdés: A közhasznú társaság iskolát üzemeltet, amelyet átad egy költségvetési intézménynek. Van-e külön tennivalónk a zárómérlegbe beállított eszközökkel, forrásokkal, külön kiemelve a fejlesztési támogatásból finanszírozott beruházások nyilvántartását azért, mert az iskola számviteli rendszert vált?

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?