1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola – oktatási alaptevékenysége mellett – diákjainak, tanárainak, egyéb munkatársainak iskolai/munkahelyi étkeztetéséről is gondoskodik. Az iskola ezen szolgáltatására – a beszedett térítési díjakon felül – a fenntartó önkormányzattól étkeztetési támogatás jogcímen kapott támogatás a fedezet. (Az iskola e mellett további önkormányzati támogatásban is részesül.) Az iskolának kell-e arányosítania e támogatása tekintetében? Ha igen, akkor mely beszerzéseire, milyen módszerrel kell elvégeznie azt?

Kérdés: Közlekedési rt. támogatási szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú alapítvánnyal. E szerződés alapján a társaság autóbuszain az alapítvány térítésmentesen hirdetményt helyezhet el. A szolgáltatás értéke után az alapítvány adományigazolást bocsát ki a társaság nevére. Hogyan kell ezt a támogatást a támogatónál elszámolni?

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.