1366 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?

Kérdés: A társaság tisztítószert állít elő, saját termelésű készletet adott át jótékonysági céllal egy iskolának. Hogyan kell könyvelni a készletcsökkenést és az ingyenesen átadott termék után fizetendő áfát?

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?

Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?

Kérdés: Cégünk bontási tevékenység során robbantást végzett, aminek következtében kárt okozott a bontási terület szomszédságában lévő épületben. A kárt alvállalkozónk okozta, így a kár összegét közvetlenül megtérítette a cégnek. A károk helyreállításának idejére elrendelt üzemszünet miatt a feldolgozandó árut át kellett szállítaniuk másik csarnokba, ami miatt többlet-üzemanyagköltség, túlóra-, többletbérmunka- (logisztika) költségük keletkezett. Ezen költségeket a cég áfával növelten számlázta nekünk, amit mi továbbszámláztunk az alvállalkozónknak. Az alvállalkozónk az áfával növelt számlát nem fogadja be, arra való hivatkozással, hogy a kártérítés nem tartozik az áfa hatálya alá. Úgy gondolom, egy átszámlázott szolgáltatást fizetünk meg, és számlázunk tovább, ami már adóköteles gazdasági eseménynek minősül. A számlát helyesbítenénk az "üzemszüneti kár" helyett "kár­eseménnyel kapcsolatos üzemszünet miatt felmerült költségek" továbbszámlázására. Ez esetben is fel kell számítani az áfát?

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!

Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?