1370 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?

Kérdés: Cégünk külföldi előadóművészeket közvetít. Az előadók szállásköltsége cégünket terheli. A szállás számlán sokszor szerepel minibár használata. Ha az előadóművésszel kötött szerződés tartalmazza az étkezés költségének térítését is, reprezentációnak minősül ez?

Kérdés: A társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javítani kellett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünknek állítja ki: szervizszolgáltatás és anyagköltség 150 000 Ft + 40 500 Ft áfa, összesen 190 500 Ft, társaságunk a szervizcégnek 20 250 Ft-ot, a biztosító a szerviznek 170 250 Ft-ot fizet a költségek + áfa címén. Az áfalevonást szabályozó rendelkezések a kárral kapcsolatosan tartalmaznak-e speciális elő­írást? A szerviz számlázott költségeit igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, vagy az egyéb ráfordítások között?

Kérdés: A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?

Kérdés: Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?

Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?

Kérdés: Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".