1370 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A készpénzes számlán a teljesítés napja, a számlakiállítás dátuma és a fizetési határidő meg kell, hogy egyezzen? Két hónappal ezelőtti készpénzes vásárlónk most jelentkezett, hogy a számára kiállított számlán a vevő neve nem jó, másik számlát kérnek. Számlázóprogramunk készpénzes számlát úgy tud kiállítani, ha a fenti három dátum a számla készítésének napja. Hogyan kell erről a készpénzes számláról utólag helyesbítő számlát kiállítani?

Kérdés: Mobilszolgáltatótól telefonkészüléket vásároltunk akciós kedvezménnyel. A számlán feltüntették a készülék eredeti árát (30 000 Ft), de ezt kedvezményként levonták, és a számla összege 0 Ft. Milyen értéken kell a telefonkészüléket aktiválni?

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?

Kérdés: Az autókereskedő céghez a beszállítója egy nagy értékű, új személygépkocsit helyezett ki, mint "kiállítási többletautót". A számlázás ekkor még nem történt meg. A személygépkocsit – annak ellenére, hogy állandó őrzés alatt állt – ellopták. A lopást követően a beszállító az ellopott személygépkocsiról áfás számlát állított ki az autókereskedő részére. Helyesen járt el? (A kérdező több kérdést is feltett, azokra a válaszban utalunk, az ismétlések elkerülése érdekében.)

Kérdés: Az 5413. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés. Azt írják, abban az esetben, ha a magánszemély a saját kft.-jének ingyenesen bérbe adja ingatlanát, akkor a magánszemélynek nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége. Ugyanakkor a cégnek sem, miután az igénybe vett szolgáltatás a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolásra kerül, vagyis T 52 – K 98. Nincs áfavonzata az ilyen tételnek?

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?