1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?

Kérdés: Karitatív tevékenységet végző egyházi intézmény az Európai Unió által finanszírozott (nyertes) pályázata keretében 2011. évben színházi előadás színpadra állítását tervezi. Az EU a projekt megvalósításának költségeit 100%-ban finanszírozza. A pályázati projekt bevétel elérésére nem irányul, időtartama 10 hónap. Az előadás célja bizonyos – élethelyzetüknél és körülményeiknél fogva nehéz helyzetben lévő – társadalmi rétegek problémáira való rávilágítás. A pályázatot határon átívelő együttműködés keretében német művészek, magyar szakemberek, illetve magyar diákok szoros együttműködésével valósítják meg. A német magánszemélyek túlnyomórészt Németországban fejtik ki tevékenységüket. Időnként Magyarországra utaznak: felügyelik a válogatást, a próbákat stb. Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az 10 hónapos határozott idejű munkaszerződés alapján fizetendő a munkabér? Milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A fentebb leírtak alapján a munka melyik államban végzettnek minősül? Megosztás esetén mi a megfelelő dokumentáció a munka végzésének helyszínét illetően? Hogyan számfejtsük a német magánszemélyeknek fizetendő díjat, ha az a projekt keretében végzett önálló tevékenység (színdarabírás, jelmeztervezés) megbízási díja? Ez esetben milyen adókat és járulékokat kell vonni tőlük, és milyen járulékot kell fizetni utánuk? A projektben közreműködő belföldi és külföldi magánszemélyek részére a tevékenységük ellenértékén kívül nyújtott egyéb juttatások besorolhatók-e az Szja-tv. 1. sz. melléklete 4.7. c) pontja alá?

Kérdés: Anyagszállítónk minden hónapban szállít nekünk anyagot. A megállapodásunk szerint a szállítást követő 30. napon fizetünk. A januári szállításnál a számlán a következő időpontok szerepelnek: kibocsátás kelte: 11. 01. 20.; teljesítési idő: 11. 01. 20.; fizetési határidő: 11. 02. 21. Így januárra könyvelem: T 5111, 466 – K 454. Az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése értelmében a teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége. Ebből következően az áfát csak februárban vonhatom le, amikor azt az Áfa-tv. szerint rám áthárították. Ez így igaz? Tehát januárban nem vonhatom le az áfát? Ha csak februárban vonhatom le, akkor hogyan könyvelem? A szállító nem hajlandó a számlán a teljesítés időpontját a fizetési határidővel azonosra venni, mivel a szállítási és a fizetési határidő különbözik. Mi a teendő?

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?

Kérdés: A kft. a saját ingatlanát használja székhelyként. Egy bt. a kft. ingatlanát nevezte meg a cégbíróságon székhelyként, majd fióktelepként. Az engedélyt a kft.-től szóban megkapta. Szerződés nem jött létre a székhely-, illetve a fióktelep-használatra. Kérdésem, a kft. visszamenőleg tud-e valamit tenni, hogy legalább a piaci áron fizessék meg a székhely-, illetve a fióktelep-használat díját? Mit lehet ilyenkor tenni számvitelileg, adózásilag és jogilag?

Kérdés: Az önkormányzati nonprofit kft. – önkormányzati feladatkörbe utalt – parkolási tevékenységet is végez. Pótdíj kiszabása esetén az autóra helyezett piros csomagban egy fizetési felszólítás és egy befizetésre szolgáló csekk található. A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belüli díjköteles időszakra és további kétórai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egyórai díj negyvenszerese. Mindkét esetben felszámításra kerül egyórai várakozási díj is. Így a pótdíj összege áfamentes pótdíjból és áfás várakozási díjból tevődik össze. A befizetett összeg a bankbizonylat alapján kerül elszámolásra bevételre és áfára. Helyesen jár el a kft.?

Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?