1370 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?

Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?

Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?